Tag Archives: ősz

Ősz a Népligetben

img_0319

img_0318

img_0320

Életem első gifje

Nem hiszem, hogy lesz második, szóval biztos helyre kell elmenteni az utókor számára.

uuxce

Mai életképek az erkélyről

Odakint szakad az eső, Kiara a kutyaágyban letargikusan szárad a reggeli séta után, én pedig kijöttem egy bögre forró teával az erkélyre. Nekem is a spleen és a zen között hintázik a lelkem, mint egy pókháló a szélben.

Szinte semmi dolgom ma, délutánra császármorzsát  terveztem sütni, hogy egy kicsit átmelegedjen a lakás; ezen kívül talán csak játszani és irogatni fogok. Lassan haladok az új könyvvel, mostanában ritkán írok, de talán akkor nagyobb szükségem van rá, mint a levegőre. (A határidőt persze nem sikerült tartanom, így majd jövőre lesz ebből bármi is, de azt hiszem, jól van ez így. Még nem végeztem, még tart ez a furcsa utazás.)

Porcsik Illatos ternye Begóniák

Őszi fotók a Városligetből

Tudom, hogy béna, amiért évről-évre csinálok egy ilyen bejegyzést, de egyszerűen nem tudok betelni a színes lombkoronájú fákkal, a ködden, az avarral, a varjakkal és más károgókkal. Néha el sem hiszem, hogy milyen szép helyen sétálhatok minden reggel.

(Majd ma is, csak a kávé és a felöltözés után… Pucéran azért nem indulnék neki, mert hideg van már ahhoz, és az embereket talán megzavarná, hogy kilátszik a … köldököm.)

Köd Mezőgazdasági Múzeum FenyőLevelekTölgy

Őszi fotók

Annyira szeretem, hogy végre-valahára igazi őszünk van: nincs se hideg, se meleg, nem kell még fűteni, de délutánonként még ki lehet nyitni az erkélyajtót, mert még melegek a nap sugarai – de ahogy fordul a Föld, és eltakarnak az árnyak, máris kell a kabát… Esténként köd van, hullanak a fákról a levelek, a sünök esténként hangosan csörtetnek a bozótosokban.
Gomba! Színes levelek Megint gomba!
Ezt imádom
Októberi fák A kőris Napfény

Ezek pedig ma készültek:

Tabán
Kiara asszony visszanéz
Távoli Szabadság...
Pest túl messze van

Az ősz első napja

Szakadó esővel indul. (: Három hét van Mabonig.

Autumn

Kávé- és őszillat az erkélyen

Ma reggel hűvös volt a pucér kávézáshoz az erkélyen; vissza kellett jönnöm egy takaróért, hogy elbújhassak benne a hideg elől, de addigra már nem volt ugyanolyan semmi: a tudat a bőröm alá férkőzött. Elmúlt a nyár. Felismerem a szélben, a növények levelén, a felhők fodrában. Felismerem a szívemen.

Kávé

Arany színű október

01 02 03

Tök Tuesday

Elkészült a narancsos-fahéjas sütőtök lekvárom, amibe belekockáztam még egy fél körtét is – mert miért ne alapon. Nagyon finom illata és íze lett, szerencsére a tök egyébként is elég édes volt, így nem kellett agyoncukroznom. Hét üveg lett két közepes méretű tökből, de még egy pici maradt a lábas alján; azt majd este kinyalogatom, amíg várom, hogy a maradék sütőtököm megsüljön a sütőben.

Odakint ma is ragyog a nap, valószínűsítem, hogy ebéd után a nyakamba veszem a várost és csavargunk egyet a kutyával. Rímek karmolgatják az agyamat, és nem lazult semennyit tegnap óta a rám feszült varázs. Kényszer. Hogyan dolgozzam fel, ha nem beszélhetek róla? Hogyan kiáltsam világgá, ha nem is gondolhatok rá? Hogyan írjam meg, ha nem léteznek megfelelő szavak?

És mégis boldoggá tesz a mozdulatlanság. Őrület.

pumpkins

Fáradt alkonyok és őszi szívek

Little red leaf Poppies Fall

Könyörögnöm kellene, hogy múljon el varázsotok hatalma rólam.