Tag Archives: Koroncói Kocogó

Ma reggel futottam a faluban

Emberek reakciói:

– integettek a traktorból

– fejcsóválva köszöntek a kocsmából

– kis híján elütöttek egy Suzukival, hogy lefékezzenek előttem, és elmondják: “Ne fussál, aranyom, átviszlek én Patonára… Ne fussál, mert elfáradsz…”

Legjobb az volt, hogy a falu körbefutása alatt befuttottam a nagyiékhoz a kerten át, ahol a szomszéd Tibi bácsi (nem lát igazán jól) öntözött. Odaköszöntem és integettem neki, de nem álltam meg, hanem robogtam tovább, hogy megpuszilgassam a nagyiékat, akik a ház előtt öntöztek éppen a virágoskertben. Délután találkoztunk Tibi bácsival, aki azt mondta, hogy pár percig azt hitte, hogy anyu vagyok… “De aztán rájöttem, hogy Angi nem olyan lüke, hogy szaladgáljon…” ((:

A konzekvencia: falun futsz = egy helyi látnivaló vagy, aki biztosan nem normális. Szuper. (:

Átfutni a szomszédos falu Rába-hídjáig felemelő érzés.

Screen Shot 2015-08-15 at 18.03.17

Egyébként csak tíz km-t futottam, mert eléggé frusztráltak az értetlenkedő falusiak és fájt a jobb forgóm. (Azóta is alig tudok járni. Ebből elég rossz dologra asszociálhatnék, de egyelőre nem szeretnék ezzel foglalkozni.)

Csináltam egy Nike+ Challenge-t; az elsőt, ami nem Pesthez köthető: Koroncói Kocogó néven. Eldöntöttem, hogy amikor csak itt töltök pár napot, mindig elmegyek majd futni – hátha más is kedvet kap, vagy bátorságot merít ebből, hogy nem ciki nekivágni semminek, akkor sem, ha a környezet éppen hülyeségnek titulálja azt.

Kedden bikram jógára megyek; remélem, hogy az majd kilazítja a jobb forgómat. Ha nem, akkor nem tudom, mi lesz. Flektor tapasz és bogyó, pihentetés egy hétig. Egy hónap múlva futni kell. Sokat. Nincs mese.