Tag Archives: Fotók

Az új makrolencsém

CMD

Izzószál

Kiara orr

Kiara bajusz

Levelek

03

02

01

Tetoválók Éjszakája 2014 (fotók)

Íme néhány kép, amivel még adós voltam:

IMG_5678 IMG_4111 IMG_4118
IMG_4152 IMG_4166 IMG_4204
IMG_4149
IMG_5666

Ma este: Tetoválók Éjszakája 3!

te3

Egy félelmetes ház Angyalföldön

Felfedeztem egy nagyon izgalmas házat Angyalföldön, az Árpád-híd közelében, pont a Teve utca folytatásánál, az Angyalföldi úton.

Térkép / Dériné köz

Elsőre semmi különös nincs rajta, csak egy régi társasház, néhol málló vakolattal, és a rosszul szellőző pincék jellegzetes szagával; aztán ahogy picit feljebb néztem, a bejárati ajtók felett található szobrok lenyűgöztek.

Baljós denevérek, majd keselyűk fogadnak, aztán még ijesztőbb lények várnak: valamilyen indíttatásból én szárnyas dinoszauruszként tudom beazonosítani a harmadik képen látható párost. (Milyen ember készít ilyen szobrokat, és főként miért?) Ki fogom deríteni.

(Volt még egy kapualj, amit két majom díszített, de azt nem tudtam lefotózni, mert nagyon belógott egy fa lombkoronája, és eltakarta az egészet. Késő ősszel megmutatom majd azt is.)

Denevérek

Dögkeselyűk

Gonosz szárnyas raptorok

A tómederben jártunk

Ma délelőtt másodjára Kiarával. A jószágom természetesen megint belehasalt a még ki nem száradt, ámde büdös és iszapos pocsolyába, így lett némi többletmunkám ma is, de nem panaszkodom.

Beteg vagyok még mindig, így tegnap sem csináltam szinte semmit a kötelezőkön (gondnoki teendők, mosás, pici takarítás) kívül, és ma sem szándékozom megmozdulni. Ha összeszedem magam, akkor esetleg visszasétálunk a kutyával ligetbe, a Pántlikába kajálni és gyógyító fröccsöt inni.

IMG_4365 IMG_4364 IMG_4350

IMG_4359 IMG_4369 IMG_4370

IMG_4374 IMG_4392 IMG_4393

Hű kutyulovam

Legjobb hétfő a szabad hétfő

Főleg akkor, ha kevés dolgot kell csinálni. Egy standard mosás után rávettem magam a kutyaágy szivacsainak és párnáinak a kimosására, szerencsére minden tökéletesen megszáradt a napon. Annyira belejöttem a mosásba, hogy ezek után kimostam a kutya bundáját is – fogtam a Kisasszonyt, (mármint tényleg megfogtam, felemeltem, magamhoz öleltem és bevittem a fürdőszobába, majd beleállítottam a kádba) és megfürdettem, mert már ígérgettem neki egy ideje, ami az ő szemszögéből talán inkább riogatás lehetett, mivel nem kifejezetten szeret fürdeni tiszta vízben, sokkal hívogatóbbnak talál egy sáros, iszapos pocsolyát, semmint a kádat.
Mindenesetre most elkaptam és megtettem, amit megkövetelt a haza, fürdés után óvatosan megtörölgettem, és hagytam, hogy a díványon heverje ki a traumát, hogy elveszítette a varacskos disznó szagot, amit eddig olyan gondosan produkált.

Állgodálnak

Amikor már szóba állt velem az állat, akkor elmentünk sétálni, és tettünk egy nagy kört a Városligeten túl. Gyakorlatilag körbejártuk a Képzőművészeti Egyetemet, aztán a Városligeti fasoron és a Dózsa György úton sétáltunk vissza a ligetbe. Csináltam néhány fotót is, de ma nem vittem túlzásba a dolgot.

A mederben  A meder Virágzó bagófák

Holnapra azt tervezem, hogy a leengedett tóban fogunk sétálni, és olyan közel megyünk a Vajdahunyadvár azon részéhez, ahova eddig nem tudtunk a víz miatt, amennyire csak lehet. (: Kiara is biztos örül majd neki, ma is szívesen kavirnyázott a kiszáradt  mederben.

Holnap fél kilencre céges megbeszélésre kell mennem, utána bevásárolok, sétálok egyet a napsütésben, de még az is előfordulhat, hogy kotyvasztok valami bonyolultabb dolgot, amit eddig még nem próbáltam. Ma egyébként csak zöldborsó-krémlevest csináltam mentával és pirított sonkával ebédre, illetve vacsira melegszendvicset gyártottam az imént. Gondoltam rá, hogy összeütök valamilyen olaszos jellegű tésztát, de aztán ez elmaradt, mert elkezdtem írni, majd játszani. Holnap főzök valami rendes kaját, csak még ki kell találni, hogy mit ennék.

A fitbitem szerint ma eddig 12 km-t tettem meg (és ezt majdnem mindet a kutyával), átlagban kilenc-tizet szoktam, tehát ezért lehet az, hogy rettentő hangosan horkol a jó illatú szentem a jó illatú fekhelyén.

Az utóbbi napokban elkapott a gépszíj, mert magamhoz képest elég sokat írtam. Elsősorban gondolatokat, versrészeket, töredékeket, de egyiknek-másiknak egész jó íve és hangulata van. Azt hiszem, jót tett néhány hónap bambulás, és utána az is, hogy most egy füzetbe kezdtem el firkálni, nem pedig a gépbe pötyögtem a sorokat. Ma vagy holnap összeszedem magam és letisztázom, aztán kiderül, hogy nyomtatott szövegként is megállják-e a helyüket, vagy csak girbe-gurba kézírásként.

Néhány fotó az utóbbi napokból

IMG_4223

IMG_4242

IMG_4250

IMG_4272

A tavasz zöldjei

IMG_3987 IMG_3995 IMG_3999

Mi önmagától
létező, más által meg
nem teremthető.

Délutáni sétánk

Ma délután Kiarával felfedeztük az Andrássy úton és az ott őrzött követségeken túl található világot, ahol a régi bérházak, málló vakolatok, elhanyagolt virágos kertek kezdődnek, ahol már helyet követel magának némi dekadencia, ahol a százéves ajtókat nem lehet kinyitni a rozsdától, ahol az áprilisi virágillatba némi dohos pinceszag keveredik.

Szeretem ezt a környéket, teljesen ki tud kapcsolni az agyam, miközben szájtátva bámulom az épületeket, beszívom az illatukat, koordinálom a kutyát, és több-kevesebb sikerrel megpróbálom megörökíteni a momentumot, amibe valósággal belegabalyodott a lelkem.

IMG_3779

A részletekben bújnak meg azok a történetek, amelyekre gyakran nincs időnk, vagy amiket néha nem is akarunk hallani. Milyen különös ez a világ, és milyen bonyolult része az ember. Bizonyos időközönként mindig rácsodálkozom erre a komplex rendszerre, amit életnek hívunk.

IMG_3792 IMG_3785 IMG_3802

Kutyulovam