Tag Archives: Aranyköpések

Családi aranyköpések / 2. rész

Amikor a belvárosi életforma találkozik a vidékivel:
(Megvettük az Ikeában a gyerekkádat.)
Én: Tök jó, mert ha már nagyobb lesz a kölyök, akkor tudjuk másra is használni a kádat…
Párom: Például mire?
Én: Például disznóvágáskor ebben tudjuk….
Párom: MIAFAAAASZ????????!!!

Tesómmal csetelünk:
Én: Küldök két képet a nagy hasamról, ezt figyeld! …
Tesóm: Baszott nagy már a hasad!!!! De az a sárkány (tetoválás) még mindig gáz.
Én: Gáz az anyád! Nem értesz ezekhez a dolgokhoz.
Tesóm: Te ilyen buzi lehetsz.

Párom a Witcher 3-mal játszik éppen, néha odanézek én is, amikor nagy kaszabolás hallatszik.
Én: Ez a Geralt mindenféle varázslathoz ért?
Párom gyanúsan: Miért kérdezed?
Én: Valamit kezdhetne azzal a mellénnyel magán, mert úgy néz ki, mintha anyám kötötte volna rá.
Párom: Te inkább csak minecraftozz, jó?

Családi aranyköpések / 1. rész

Párommal az Ikeában
Rámutatok egy nagy pálmára a virágos részlegem: Egyszer szeretnék egy ekkora pálmát majd.
Párom: Ha hazahozol egy ekkora mostrumot, én veszek még egy állólámpát!!!
Én: Ez zsarolás, de áll az alku!

Átkopog a szomszéd lány, akinek 9 hetes kisbabája van, kölcsön ad egy könyvet, beszélgetünk pár mondatot, elköszön, elmegy.
Párom: Mióta vagytok ennyire jóban?
Én: Amióta rájött, hogy terhes vagyok.
Párom fintorog: Jó lehet…
Én: Mondta, hogy kopogjak át bátran valamikor és elmondja, ő miket rakott a szülészetre bevitt táskájába.
Párom: Azt mondtad, hogy azzal ráérünk még.
Én: Szerintem ráérünk, de a szomszéd szerint most már el kell kezdeni, mert BÁRMI TÖRTÉNHET ÉS AKKOR KAPKODNI KELL, AMI MAGA LENNE A POKOL.
Párom mű felháborodással, inkább nevetve: Én kiszálltam. Nem bírom elviselni, hogy ennyire félvállról veszed ezt a gyerek-dolgot. Oldd meg innentől egyedül!
Én: És még dagadt is vagyok?
Párom: Ja igen, még az is.

Munkahelyi aranyköpések / 12. rész

Kukoricasalátát rágok éppen a raktárban, bejön a kolléga, leül a másik asztalhoz kajálni.
Én: Kérsz a kukoricasalátámból?
Kolléga: Fúj. Nem.
Én: Pedig édes. Sweet. Supersweet.
Kolléga röhögve: Kettőtök közül legalább a kukorica legyen az!!!
Én röhögve: Bazmeeeeg.

Egy nappal később szintén a raktárban.
Kolléga: Hol voltál? Csapzott vagy.
Én: Jógázni voltam.
Kolléga: Na, akkor mutass valamit!
Én felemelem a lábamat elég magasra: Menne ez feljebb is, de a gatya miatt nem tudom…
Kolléga: Mégis elveszlek feleségül.
Én: Tudod, mikor…

Hétfő reggel:
Én: Össze kell gyűjtenem a webshopos ACC (apple accessories) eladásokat.
Kolléga: ACC PONT C PONT INF PONT!
Én: Jaj, már megint az Argó?!
Kolléga kiabálva: Ne engem basztass, amiért nem tudsz latinul!
Kolléga2 bejön a raktárba: Az senkit sem zavar, hogy odalett a Matyi?!

Kolléga előveszi a telefonján, és elkezdi nyomogatni: Jaj, már megint zaklat a John Appleseed.
(vagyis frissítés érkezett a céges appra)

Munkahelyi aranyköpések / 11. rész

Mindeközben a céges cseten

Kolléga1: Nincs a cégben valamilyen 20-21″ demó iMac régi anyukámnak?

Kolléga2: Hát kérdezd meg anyukádat, hogy van-e neki a cégben régi demó iMac-je 😀

Kolléga3: Van itt egy 1.1-es Mac Pro. Az nem lenne jó neki? 😛

Én: De most az iMac a régi, vagy az anyukád?

Kolléga1: Nekem mennyi vicces kollégám van 😀

Munkahelyi aranyköpések / 10. rész

Kolléga1 a nyitott raktárajtó mellett (mindent hallok): Menj be Anitához, és kérdezd meg tőle!
Kolléga2: Én be nem megyek hozzá, éppen rage-el.
Kolléga1: Mit csinál?
Kolléga2: Őrjöng valamiért.
Én: MI AZ, HOGY ŐRJÖNGÖK???!!!

Telefonon hívom az ügyfelet, termékegyeztetés céljából: Szóval akkor ez a Synology Dickstation… Dicks-station… Disk-station…
Ügyfél fuldokolva nevet: Igen, az…

+1
Sétálok Kiarával, megyünk át Rengarért, a kölcsönkutyáért, szembe találkozom egy lánnyal. Rám néz, köszön, visszaköszönök.
Kábé tíz perc múlva, amikor már Rengart is sétáltatom, megint összefutunk a lánnyal.
Lány: Szia, te ilyen… hivatásos vagy?
Én: Pa…parancsolsz?
Lány: Ilyen hivatásos sétáltató? Ez a szakmád?
Én: Nem.
Lány: Hát kár. Szia.

Munkahelyi aranyköpések / 9. rész

Kollégám felém nyújtja a csokiját: Kérsz belőle?
Én: Nem, köszi.
Kollégám: Na, egyél belőle!
Én: Most nem kívánom, de köszi.
Kollégám: EGYÉL MÁR BELŐLE!
Én: MONDOM, HOGY NEM KÖLL!
Kollégám röhögve: AKKOR BAZD MEG!

Hajti Pajtis régi ismerősünk, és személyes öreg barátom, Előd bá’ benyit a raktárba: Rakományt hoztam!
Én mosolyogva: Szia! Hogy vagy?
Előd bá’, mintha egy hülyéhez beszélne: Szia Lujzám!
Szakadni kezdek a röhögéstől.

Tíz perc múlva még mindig röhögve írom a céges csetbe, hogy Lujzának hívott: A kutyáját hívta eddig Lujzának. Meg néha az én kutyámat is. Ma már engem is…
Kolléga: Biztos csak a _szukákat_ hívja Lujzának.

Időközben átvettem a céges webshopunkat, és az Allee raktárban / raktárból dolgozom. A kollégák éppen egymást froclizzák, mire kimegyek az eladótérbe és közbeszólok én is, röhögünk.
Kolléga1: Te, ez meg ki?
Kolléga2: Nem tudom, de én a raktárból nem pofáznék…
(Azóta ez szállóige lett nálunk.)

Munkahelyi aranyköpések / 8. rész

Felveszem a telefont:
Én: Jó napot kívánok, iCentre ALLEE, miben tudok segíteni?
Női ügyfél köszönés nélkül: XY bent van ma?
Én: Igen.
Ügyfél: Adja át neki a telefont!
Én: Sajnos nem tudom, mivel éppen dolgozik.
Ügyfél: Akkor bemegyek.
Ügyfél rám csapja a telefont.
Én: Jaj, nem kérünk verést.

10 perc múlva én a kollégának: Egy őrült milf feléd tart.
Kolléga vigyorogva: Hol? Mikor? És a legfontosabb: sütit hoz?
Én: A telefonban zabos volt.
Kolléga: Zabos sütit?? WTF?
Én: NEM, az ügyfél volt zabos. Dühös. Felpaprikázott.
Kolléga: Nem kérek paprikás sütit… Ez olyan kalocsai dolog lehet…
Én: Egyszer tényleg el leszünk verve. 🙁
(Egyébként egy órán belül kiderült, hogy az ügyfél csak elbúcsúzni jött, mert külföldre költözik.)

A raktárban kajálok, kolléga bejön, éppen telefonon egyeztet valamiről.
Kolléga: Igen, a kolléganő már összekészítette. Nagyon nagy doboz. Esetleg levigyük a parkolóba? Van ilyen… ZSÚRKOCSINK. Jó. Jó. Meg fogom találni. Viszlát.
Én: Zsúrkocsink? Hehehe.
Kolléga: Never endin’ party!
Én: A te dealered nyilván jobb.
Kolléga: Miért, mi ez a görgős szar?
Én: Molnárkocsi.
Kolléga: De nem is vagyunk molnárok, banyek.
Én nevetve: Igaz. Hívd nyugodtan zsúrkocsinak, én nem bánom…
Kolléga felkiált, aztán távozik: PARTY HARD!

Munkahelyi aranyköpések / 7. rész

Kolléga beront a raktárba, miközben én pont lecsavarom az ásványvizes üvegem kupakját: Keresek egy izét…
Én: Milyen izét?
Kolléga: Egy dokkolót.
Én: Van itt pár, nézz körül… Melyiket keresed?
Kolléga: A DS3480-at.
Én, mielőtt kortyolnék az üvegből: Az melyik?
Kolléga vár egy pillanatot, elgondolkodik, én éppen nyelnék egy nagy korty vizet: Tudod, az a fehér, nagy, öblös lófasz.
Én: Hhhhrrrpppfffffff!

Kolléga: Anita, szerzünk neked egy jól fizető állást meg pasit egyszerre!
Én: Hogyan?
Kolléga: Luxusprostit nevelek belőled!
Én: Belőlem?
Kolléga: Kezdjük azzal, hogy nem beszélsz. Az árt a biznisznek.
Én: Annyira luxus leszek, hogy senki sem fizet majd értem…
Kolléga: Teszünk egy kört a plázában, először veszünk neked néhány ruhát, meg bemegyünk a Lushba valami illatos piperecuccért, aztán…
Én: Már megint ott tartunk, hogy én vagyok a büdös, baszki… Ezt nem hiszem el…
Kolléga: Nem vagy büdös, de a kurváknak jó illata van.
Én: Nekem meg nincs?
Kolléga2: De legalább tudjuk, hogy nem vagy kurva.
Én: Vagy csak nem tudtok megfizetni! Az élet egy szívás.
Kolléga: Akkor meg nem mindegy? Luxiként legalább vagyonokat keresnél…
Én: Te meg akarsz szabadulni tőlem, rájöttem.
Kolléga: Gondold végig az ajánlatomat. Leszek a stricid.
Én: Ne haragudj, de egy luxus stricit én nem tudnék megfizetni.
Kolléga: Ez mondjuk igaz.

Mai munkahelyi aranyköpések / 6. rész

Ügyfél behoz egy iMacet, hogy cseréljünk benne ramot. Én veszem át a gépet, hozok csavarhúzót, ramot, elkezdem a műveletet, mire az úr óvatosan, meglepetten megkérdezi:
– Kegyed ért a hárdverhez is?
– Nem-nem, én csak a csavarhúzóhoz… Csak vicceltem, ne aggódjon, csináltam már ilyet, működni fog. Szuper lesz minden.
Egyik kolléga a másiknak félig hangosan, hogy mindenki hallja:
– Basszus, Anita már megint kijött a konyhából…
Nem kicsit nevettem.

Egy teljesen átlagos, normálisnak tűnő pasas bejön a boltba, egyenesen a pulthoz sétál, és hangosan köszön:
– SZEVASZTOK, ROCKSZTÁROK! …
(Tíz perc vízfolyásszerű hablatyolás, aztán egy kattanás az agyban, az ember megfordul és egy szó nélkül kimegy a boltból.)
Kolléga: – Most vagy ő volt betépve, vagy én haluztam ezt a jelenetet.

Este kijutott még egy hosszabb iPhone support nekem (de ahogy végiggondolom, gyakorlatilag egész nap egymás után oldottam meg a vélt vagy valós problémákat), majdnem egy órán keresztül mentettünk adatot, frissítettünk szoftvereket, költöztettünk fiókokat, satöbbi. Amikor végeztünk mindennel, az ügyfél hölgy megkérdezte, hogy mivel tartozik, és én persze azt mondtam, hogy semmivel. A hölgy férje elrohant, és amíg a hölgy még elpakolta a dolgait a táskájába, addig átrohant egy másik boltba, és konkrétan vett nekem köszönetképpen egy nagy doboznyi Stenders szappant, fürdősót, fürdőtejet meg hasonló kencéket, amikről azt sem tudom, mire valók. Teljesen meghatódtam, nagyon aranyos volt, ahogy a kezembe nyomta a táskát, amiben volt a díszcsomagolásos doboz.
Én: – Ó, ezek szerint végig büdös voltam? Pedig fürödtem tegnap este is…
Ügyfél hahotázva: – Elképesztő a szövege, kisasszony. Sose változzon meg!

Kollégák tíz perc múlva, miután távozott a házaspár.
Kolléga1: – És van a csomagban olyan dolog is, amit fel tudsz használni a való életben?
Én: – Szappanok, fürdősók, ezeket végül is fel lehet valahogyan…
Kolléga2: – Alkohol?
Én: – Jaaa, nem, sajnos nem alkohollal és droggal volt kitömve a doboz alja.
Kolléga1: – Szappanért support! Le a büdös IT-sekkel!
Én: – Egyébként ilyenkor mindig úgy meghatódok, amiért azt gondolják, hogy értek ezekhez a furcsa állagú kenőcsökhöz meg izékhez.
Kolléga1: – Azért mert megtévesztő a külsőd, és azt gondolják, hogy LÁNY VAGY… De te jól átbaszod őket…
Én: – De én lány vagyok…
Kolléga1: – Engem nem versz át ezzel.
Kolléga2: – Hmm, Anita, azért ma este már megfürdesz, mi?
Kolléga1: – Most hetekig lesz mivel…
Én: – Irigykedjetek csak, ha rákeresek a neten, hogy melyik bizbaszt mire lehet használni, én leszek a legjobb illatú lány a boltban.
Kolléga2: – De hát te vagy az egyetlen lány a boltban…
Kolléga1: – Tibi ezen a kijelentéseden megsértődne.

Munkahelyi aranyköpések / 4.rész

Munkahelyi vacsora végén a pincér letesz elém egy érdekes kinézetű desszertet, odafordulok az egyik kollégámhoz:
– Szerinted mi ez?
Kolléga: Nem számít, edd úgy, hogy befőtt!

Munkavacsora után megjegyzem:
– Soha nem ittam ennyi ásványvizet… pohárból.
Kolléga: Bazd meg, téééényleg!

Munkavacsora után:
Kolléga 1: Mivel még éhes vagyok, menjük és együnk egy gyrost!
Kolléga 2: Mondasz valamit, én is tudnék enni.
Én: Igyunk már egy sört valahol…
Kolléga 3: Reménytelenek vagytok, de azért menjünk!

Kolléga megállapítja, hogy kezdő alkoholisták vagyunk.
Én: Szerintem ez hülyeség!
Kolléga: Ha tagadod, az csak rosszabb.
Én: Én azt kérem ki magamnak, hogy kezdő vagyok. Szerintem már középhaladók vagyunk. Bocs.
Kolléga röhög: BOCS.

Vörösről visszafestettem feketére a hajamat, (mert annak idején azzal cukkoltak, hogy az pornós szín), sőt még frufrut is vágtam magamnak valamilyen idealisztikus belső monológ után. Másnap reggel teljesen megújulva belépek a raktárajtón, két kolléga már odabent beszélget.
Kolléga 1 rám néz, köszönés nélkül: Ez aztán pornós lett!
Kolléga 2: Ééés tényleg!
Kolléga 1: De nagyon jól áll, és már vártam ezt! Csak így tovább!
Én hihetetlenkedve-nevetve: Argh, jó reggelt nektek is.

Az egyik kolléga “darabolós metált” hallgat az egyik gépnél, mire a másik kolléga félhangosan megjegyzi:
Sátán kurvái, vetkőzzetek!

Másik két kollégával dolgoztam a múlt hétvégén, és azt magyaráztam nekik, hogy egy millióba kerülne, ha vissza szeretnék ülni az iskolapadba, és meg szeretném csinálni a mesterképzést a szakomon.
Kollégák ötletelni kezdenek: Beregisztrálunk téged a rosszlányok.hu-ra, ott hamar össze tudod szedni a tandíjra valót!
Kolléga 2: Tudod, hogy mennyi egyetemista árulja ott a szolgáltatásait? Bölcsészek, meg minden…
Én: Bölcsészek?! Két menet között Nietzschéről lehet velük beszélgetni? Ezt valamiért nem tudom elhinni.
Kolléga 1: Oké, nem is ez a lényeg, hanem a tarifák. Ha sokat kérsz, gyorsan összegyűjtheted a pénzt.
Én röhögve: Menjetek már a francba!
Kolléga 2 megmutatja egy lány portfólióját: De most nézd meg!
Én: Hát… ennek a lánynak inkább olyan… médiaszakos feje van. Ez nem az én szakterületem.
Kolléga 1: Pedig mielőbb kéne regisztrálnod, mert a végén már csak a milfek kategóriájába férsz be.
Én: Áááággggrrrrhhhhhh! BÁNTANI FOGLAK!

Odalépek egy nézelődő ügyfélhez: Jó napot kívánok, miben tudok segíteni?
Ügyfél: Igen, bár csak nézegelődök.
Én: ??? Esetleg keres valamit?
Ügyfél: Nem is tudom…

Hasonló eset: Jó napot kívánok, tudok segíteni valamiben esetleg?
Ügyfél: Jó napot, nem, köszönöm, csak a feleségemet várom, mert kiment a mosdóba…
Én mosolyogva: Szóljon nyugodtan, ha felmerülne bármi kérdése!
Ügyfél: Mikor jön vissza maga szerint?
Én: Szerintem… hamarosan.

Anyuka berohan két kisgyerekkel, a srácokat megállítja az iPadek demópultjánál, majd továbbcsörtet felém. Köszönés nélkül kikerüli az egyik férfikollégát, egyenesen hozzám siet:
– Itt hagyom a fiúkat, amíg elszaladok cipőt venni. Nem lesz velük gond. Sietek.
Ezután megfordul, és kivágtat a boltból, rá sem néz a gyerekekre. Hárman összenézünk a kollégákkal, egyikünk sem tudja lereagálni a helyzetet, de egy perc sokk után az egyik megszólal:
– Szerintem a gyerek-megőrzés fél óra szervizdíj legyen.