Odakint olyan sötét van

Haladok a fekete semmiből
Egy másik, távoli fekete semmi felé
Az ablakon túl olyan sötét van
Talán nem is vonat ez
Csak magamból indultam és magamba tartok
A lelkem vergődik a síneken

Ilyen elkeseredett hely lehet a pokol
Ahol a sok szerencsétlen vár egy újabb kínra
Ahol nyomorult szívem, egyedül unatkozol
Miközben minden más belefullad a sötétbe
Összeszorítva száj és ököl –

Néhány seb sosem tud begyógyulni

Nincs remény
Elfed a feketeség
Ahol csak két lángszárny tündököl

Ide nem lehet megjegyzést írni.

Post Navigation