Munkahelyi aranyköpések / 5. rész

A plázában is meleg van, nemcsak odakint, a vásárló lányok rövidnadrágban is izzadnak két shoppingolás között. A kollégák néha egyértelmű szándékkal nyögnek fel / hörögnek, ha egy különösen szép humanoid sétál át a horizonton.
Kolléga: HÖöÖöÖöÖöRRR!
Én: Szerintem ez szexista és lealacsonyító.
Kolléga nevetve: Szerencséd van, hogy a te gondolataid nem látszódnak ilyenkor…

Ugyanilyen jelenet után:
Én: Indítványozom, hogy csináljuk egy táblát “Rögtön jövök! Maszturbálás miatt zárva!” felirattal és naponta kétszer akasszuk ki a rácsra 5-10 percre. Ki van mellette? Ki ellene?
Kolléga: Lehet, hogy ennyi idő nem lesz elég.

Tíz perccel később:
Kolléga1: Áh, szerintem a maszturbálás bűn.
Kolléga2: Szerintem meg NEM.
Kolléga3 halálos, tettetett ártatlansággal: Nem tudom, én nem szoktam.

Múlt héten nagyon kerestem valamit a raktárban, de sehol sem találtam. A két kolléga nagyon el volt foglalva minden mással, így nem tudtak segíteni. Az egyikük az internet bugyraiban turkált, a másik közben kiment cigizni. Gyanítom, fel sem tűnt nekik, hogy én eltűntem a raktárban, és onnan szövegelek nekik. Néhány perc múlva, miután feltúrtam az összes polcot és dobozt, éppen kilépnék az eladótérbe:
Kolléga1 éppen visszaér: Anita hol van már?
Kolléga2 felnéz: Asszem mosogat… vagy a felcsatolhatós barátját keresi.
Kolléga1: Elég régóta bent van. Lehet, hogy meghalt?
Kilépek az ajtón röhögve: Ja, nem bírta a szívem, rohadékok…

Kolléga1: Mindjárt itt a nyári szünet.
Kolléga2: Ó! Ió!
Kolléga1: A kis hülyék megint itt fogják tölteni az egész nyarat a plázában. Ó, istenem, miért, de komolyan, miért kell ezt így… (stb. hiszti)
Kolléga2: Ció! Áció!
Én: Retardáció.
Kolléga3: Szerintetek én mit érzek néha közöttetek?
Kolléga2 _cuki_ hangsúllyal: Fene a pofádat.

Ide nem lehet megjegyzést írni.

Post Navigation