Az Elveszett

Így hívsz, nem tudom, miért –
De talán igazad lehet;
Ismersz, néha elveszek.

Rád nézek, és a szemed visszahoz,
Bármilyen mélyre is merültem,
A tekinteted rám vigyáz.

Észrevetted a pillanatot,
Amikor rádöbbentem én is,
Hogy ugyanazt érezzük talán:

Csiklandozó, boldog remegést –
Egymás árnyai között elveszünk,
Ahogy remény nélkül szeretkezünk.

Ide nem lehet megjegyzést írni.

Post Navigation