A kádban

A fürdővíz még elég meleg,
Súgva mállnak szét a habok,
A félhomályt a mécsesek törik meg,
Amik égetik a bőrömet,
Ha a lángjukba tartom a kezem.

Élvezet nézni a vörös viaszt,
Ahogy a bőrödre szárad –
Majd lassan lekaparom,
Miután megszilárdult,
És elmúlt a forró fájdalom.

A bor gyorsan a fejembe száll,
Vad lányok szerelméről álmodom,
Mennyit bolondoznánk a kádban… –
Miközben az ábrándjaidat elhiszem,
Illatos viaszdarabkák úsznak a vízen.

Ide nem lehet megjegyzést írni.

Post Navigation