Csapó 5 – A végső csata

Okt. 27. csütörtök – Torta, torta, torta…

Az éjszakák egyre hosszabbak, a pihenőidő egyre rövidebbnek tűnik, és még mindig pörkölt a vacsi. (Vagy ahogy hívják: ebéd.) Egyik nap plusz kukoricát tesznek bele, másik nap zöldbabot, de attól a fűszerezés ugyanolyan, és a hús is roppant hasonló. Tehát pörkölt. Rizzsel. Rizzsel. Tarhonyával. Tésztával. Rizzsel. Lefotóznám, de nem olyan ínycsiklandó látvány, hogy nyilvánosságot érdemelne.

Hajnalban a fiúkkal már annyira elcsigázottak vagyunk, hogy legszívesebben hazamennénk. Már egyáltalán nem poénos a forgatás, az órákig tartó ácsorgás sokat elvesz a film élvezeti értékéből – nálam legalábbis. Azért megegyezünk, hogy jövőre majd együtt nézzük meg a moziban a WWZ-t, hátha mégsem lesz akkora csalódás.

Beosztottak minket a Killer Zone-ba, tehát fiatal, életerős, zombikapálásra alkalmas egyedek vagyunk. Igyekszünk a csoportunk hátsó részében tanyázni, részben a kellemes meleget adó, háttérben lángoló ház (egyesek szerint ÉPÜLETFŰTÉS) miatt, részben pedig azért, mert így legalább nem vagyunk szem előtt.

Azért választottam ezt a címet a naphoz, mert egyre gyanúsabb, hogy megetetnek minket azzal az elképzelt, rossz-rossz tortával, amiből normális ember egy harapást sem kér… (:

Péntek reggel, amikor hazafelé buszoztam az ötösön, megint megbámultak, hiába próbáltam elbújni a csuklyám mögé. Azt hiszem, egyre kevésbé vagyok hatékony a reggeli sminklemosás terén.

Okt. 28. péntek – Alváshiány

Lassacskán átestem a holtponton, és kezdtem túltenni magam a kialvatlanságon. A stat.szervezők egy hangyányival normálisabbak voltak, mint előző éjjel, de azért mindig van valakinek egy olyan beszólása, utasítása, stb., hogy ne legyen tökéletes az éjszakánk.

A díszletből csak külön engedéllyel lehet távozni, beleértve a legvidámabb, pisilős perceket is. Komolyan mondom, hogy a mobilvécé illatgyertyája és kellemes légköre volt szinte az egyetlen pozitívum a kora reggeli órákban a környéken… De oda is hogyan jutottam el… Hajnali kettő körül éreztem, hogy lassan ki kéne menni, de míg tartott a felvétel, ez ugye lehetetlen. Újra és újra felvettük a jelenetet, néha összeröhögtünk a fiúkkal, ami szintén nem sokat segített rajtam. (: Három körül eldöntöttem, hogy eddig és nem tovább, óvatosan kisurranok, mint egy láthatatlan ninja, különben nagyon kínos pillanatoknak teszem ki magam.

A statisztákon túl megállítanak a kaszkadőrök, hogy erre nem mehetek. Hívnak egy stat.szervezőt, hogy szökni próbálok, mire az egyik odajön és kienged. Pár méter múlva, amikor direkt a szervező utasítására messze kerülöm az égő házat, megállít egy tűzoltó, hogy mit is csinálok itt hátul, és ez veszélyes, blablabla. Két mondatban, mosolyogva elmondom neki, hogy kiengedtek a mosdóba, optimális esetben öt perc múlva jövök vissza, satöbbi. Megérti, továbbenged, így végre folytathatom a kb. 200 méteres utamat a mobilklotyóig. Átsétálok egy belső raktárkapu alatt, befordulok balra, ahogy kell, már látom a gyönyörű, fehér mobilvécét, amikor elém áll egy unatkozó biztonsági őr.

Kérdezi, hogy ki vagyok és mit csinálok itt. Mondom neki, hogy statiszta, és kiengedtek pisilni, szóval most mennék, mert nem érek rá cseverészni. Talán az lehetett a baj, hogy nem mosolyogtam és már tele volt a hócipőm a folyamatos cseszegetéssel, de a pasi úgy döntött, hogy inkább megszívat egy kicsit. Elkérte volna a belépő kártyámat, de az nem volt nálam, mert nap elején azért cserébe váltottam ki a fegyveremet, ahogy a rendszerünk megkívánta. Ekkor a fegyverem iránt érdeklődött, hogy hol hagytam, ami persze a srácoknál maradt, mert nem akartam egy másfél méteres kaszával (sarlóval?) benyomulni a szűk kis budiba. Az ipsének nagyon gyanús lettem, hiszen sem kártyám, sem fegyverem, viszont úgy nézek ki, mint egy csöves (vagy mint egy STATISZTA, TE IDIÓTA), ezért úgy döntött, hogy a főnökére hárítja a döntést, továbbengedjen-e.

Nem tudom, van-e annál nagyobb pofátlanság, hogy valaki olyan él vissza a nem létező hatalmával, aki nem áll fölöttem az evolúciós ranglétrán. Tizenöt percet vártunk a főnökére, még arra sem méltattam, hogy farkasszemet nézzek vele, míg a boss a gyár másik feléből megérkezett, és ő három mondat után elnézést kérve odaengedett végre ahhoz az elcseszett klotyóhoz.

Az igazi poén az, hogy a húsz perces pisiszünetem alatt a srácok különböző teóriákat gyártottak, hova tűnhettem, és a legnépszerűbb az lett, hogy tönkretettem a mobilvécét, és éppen próbálom menteni a még menthetőt. Másnapra egyébként a mobilklotyó FÉRFI része tényleg elromlott, de esküszöm, hogy semmi közöm nem volt hozzá – bár ez a srácokat már nem érdekelte. (:

Amúgy a következő éjszaka valamelyik biztonsági őr (lehet, hogy ugyanaz, ez számomra nem derült ki) megint megszívatott egy statisztát, szóval nem én voltam az egyetlen áldozat a héten. Remélem, egyszer az ilyenekkel valaki más is hasonlóképpen eljátszadozik.

Hajnalban vagy inkább kora reggel szinte mindenkit buszra tettek, visszavittek a Kerepesi útra visszaöltözni civil ruhába, aztán kicsekkoltattak és ennyi – viszont kb. 40 embert a díszletben fogtak és további jelenetet vettek fel velük. VAJON MI MELYIK BANDÁBA TARTOZTUNK? (: Kiábrándító és fárasztó és mégis nevettető látvány napkeltéig forgatni. Ha valamit lehet kicseszésnek hívni, ez tökéletesen az volt, de azért túléltük. Majdnem egy órával többet forgattunk, mint a többiek, mégsem kaptunk több túlórát náluk. Funny.

Okt. 29. szombat – Túlélni jó!

Két vagy talán három nagyon izgalmas momentuma volt ennek az éjszakának, nem is tudom, melyikkel kezdjem. Éjjel volt az óraátállítás, így volt egy kis keveredés, de aztán csak kitisztult a kép… Ebéd előtt a nagy csatát vettük, utána pedig áttértünk a harc utáni jelenetre. Büszkén jelenthetem ki, hogy kis csapatunk egytől egyig túlélte az összecsapást: Csabával és Istvánnal a harcmező szélén kellett vigasztalnunk egymást, míg Szlavo és Dávid tőlünk néhány méterre tőlünk valami hasonlót művelt. Az udvaron szerte zombik és emberi tetemek hevertek, nagy volt a káosz, de amikor hírt kaptunk, hogy a másik csata helyszínén is győztünk, fáradt örömmel kezdtünk ünnepelni. (Kicsit sem nyálas történet.) Na mindegy, legjobb zombi a döglött zombi, ez már bizonyos.

Még nap elején, átöltözés után olyan sminket kaptam, hogy WOW! Mint akit durván agyonvertek! Elképesztő vonásaim lettek kb. fél óra mázolás után. Mondanom sem kell, egész nap én voltam az egyik különlegesség, akit bámulni lehetett a két lábon járó csodabogarak között. Majd egyszer mutatok képeket.

Amúgy a zombikról még nem is írtam. Körülbenül két tucatnyian lehetnek, kopaszok, félelmetesen sárgás-fehér az arcuk, csontosak, inasak, és tényleg rémisztőek. Az mondjuk sokat segít a lélekjelenlétünk megőrzésében, hogy a legtöbbje alacsonyabb nálam, szóval amolyan törpe méretű alakok, akiket inkább megmosolyog az ember, semmint szívrohamot kap látványuktól.

A legjobb az, ahogy vonulnak. Csendben. Libasorban. Zombi. Zombi. Zombi. Zombi. Zombi. Zombi. Zombi. Egy csinos, szőke lány. Zombi. Zombi. Zombi. Zombi. Zombi. Zombi… De ki az ördög lehet az a szőke csaj velük? Ő miért nem kopasz, mint a többiek? Neki nem kellett volna átváltoznia? Vagy nála lassabban működik a zombulás a sajátos agyhullámai miatt? Vagy ő csak a sminkesük? Örök rejtély marad. Fel kéne venni videóra a kis zombisereg vonulását. Halálosan jó. (:

Hol tartunk most? Hétfő este van, múlt éjjel nagyon nehezen aludtam, már megszoktam az éjszakás műszakot. Ma itthon vagyok, pihenek. Elméletileg holnap mehetek forgatni, viszont szerdán várnak a StarKingben. Délelőtt tízkor. Ha valami nagyon érdekes lesz, akkor ez a két nap biztosan. De ez egy másik történet. (;

A forgatás még a héten zajlik, szombat lesz az utolsó munkával töltendő éjjel – azon még nagyon jó volna részt venni, mert utána biztos lesz egy kis búcsúztató buli. Legalábbis az álmaimban úgy képzeltem el, hogy lesz és kész. (: Már csak az a kérdés, hogy tortával vagy torta nélkül? Egy hét múlva kiderül.

4 megjegyzés: “Csapó 5 – A végső csata

  1. Ramirez on 2011-10-31 at 21:41 said:

    Hmm nem bánom h több napot kihagytam a forgatásból.De már szerdára be hívtak… nem biztos h örülök neki.

  2. Angel8 on 2011-11-02 at 15:17 said:

    A szíváson túl azért jó buli tud lenni, ha jó társaságot találsz? Melyik csoportba tartozol?

  3. theemised on 2011-11-08 at 22:17 said:

    szia akkor most már tudom miért romlott el a férfi illemhely és azt is hogy ki volt az oka hogy el kellett vándorolnom a pihenő melletti w.c.-hez 😀 😀 Na de legalább maradt egy életre szóló élményünk a filmezéssel!!! További sok sikert!!!!

  4. angel8 on 2011-11-09 at 13:48 said:

    NEM ÉN VOLTAM!!! 🙂 Becsületszavamra mondom. 🙂 Élménynek tényleg elég kalandos volt…

    Neked is további minden jót! 🙂

Post Navigation