Pár szó a mai goth szubkultúráról

Trisha oldalán olvastam egy cikket (Aki goth, aki nem… jövök), ami arra ösztönzött, hogy végre én is leírjam a már jó ideje fortyogó gondolataimat a mai magyar goth szubkultúráról.

Azzal kezdeném, hogy nevetségesnek tartom a legtöbb, saját gótságát hangoztató embert, akiknek az esetek garmadában nem sok köze van ehhez a stílushoz. Szánalmas, hogy valaki (hibásan) beskatulyázza, mert ő gót, és még bordó színt sem vesz fel, mert csak a fekete szín létezik a Földön – ráadásul lenéz másokat (netán nála idősebb, tapasztaltabb, érettebb gondolkodásmódú embereket), akik esetleg máshogyan gondolkodnak a témáról.

Elárulom, hogy nem attól lesz valaki goth, hogy a szüleitől kisírja/kunyerálja a bakancsra, platformra, fűzőre való pénzt, hogy feketére festi a haját, a szemét, a körmét, satöbbi. Ezek csak olcsó külsőségek lényegében. És ugyanilyen bénaság a temetői séta, és a művészet vagy a mágia mímelése. Attól sem lesz senkiből goth, mert Charles Baudelaire-t olvas a buszon, és csúnyán néz a vele szemben ülő nénire.

Elméletileg, aki feketébe öltözik, és gothnak tartja magát, az a tömeg, a divat, és a fennálló színes-giccses-értéktelen fogyasztói társadalom ellen tüntet, a maga SZOLID módján. De erről a mai világban már szó sincs gót körökben. Az van, hogy “én jobb vagyok, mert szebb a sminkem, drágább a ruhám, több koncerten voltam, stb.” Pedig ez nagyon nem így működik.

És mégis. Menő a meseszép fűző, a hercegkisasszonyos csipkés szoknya, a vámpíros-boszorkányos-egyiptomi kiegészítő. Menő, ha van egy gót weboldalad, és néhány hasonszőrű klub tagja is vagy. Menő, ha azért rinyálsz, mert emo-nak vagy esetleg sátánistának néztek.

Mellékesen a nagy világfájdalom és gótság mellett elég sokan elfelejtenek megtanulni köszönni, vagy otthon megkérdezni a szüleiket, hogy tudnak-e segíteni a házimunkában. (Mert az köztudottan nem menő.)

Váltig állítom, hogy 15-18 évesen az embereknek nincs igazi rálátása a világra, az életre, mert általában nem kell dolgoznia, rezsit fizetnie, háztartást vezetnie, és gyereket nevelni. Az élet, persze a pihe-puha családi fészek börtönében is roppantmód rémes lehet – főleg rossz hozzáállással. Nem azt mondom, hogy kamaszkorban az embernek nincsenek valós problémái, és kisebb-nagyobb szépséghibái, csak fölöslegesnek tartom a kisstílű kellemetlenségek túldramatizálását. Mondok példát:

Amikor a szintén izgalmas küllemű (goth suicide girlre hasonlító) barátnőmmel (aki szintúgy nem kamasz már) a városban sétálunk, álldogálunk, és egy depressziós-unott-betegarcú gót kamaszlányok csoportja jön velünk szembe, megbámulnak minket és összesúgnak a hátunk mögött, a bátrabbak még ki is nevetnek – ilyenkor a barátnőm néha átharapná a torkukat. Én csak felszisszenek, aztán megvonom a vállam. Nem állunk meg veszekedni, vagy észt osztani (pedig egyesekre ráférne), mert a mondanivalónk talán el sem jutna a “címzettekhez”. Könnyebb az életünk, ha csak (rendben, aláírom, hogy enyhe gúnnyal) megmosolyogjuk az új kor gyermekeit. 🙂

Egy kezemen meg tudom számolni, hány valódi goth lélekkel és világszemlélettel rendelkező egyénről tudok Győrben, pedig jócskán szaladgálnak itt is aranyos, feketében járó kamaszok. Azzal vigasztalom magam, hogy pár hónap vagy év múlva úgyis “kinövik” a gótságot, és új, felnőtt stílus után néznek majd. Ugyanis a gothicnak felnőttkorban ára van. Bennfentesként tudom, hogy nem kapod meg az első állást, aminek állásinterjújára fekete ruhában jelensz meg, és nem néznek rád jó szemmel a kollégák, ha fekete a sminked.

Egyébként én, személy szerint azon derülök leginkább, amikor a fent említett “nagylányok” szemlesütve, és a környezetbe olvadva próbál elbújni a pillantásom elől, amikor egyedül, slepp nélkül szembetalálkoznak velem. Nem tudom, hogy akkor hol marad a bátorságuk, hogy esetleg közelebb jöjjenek, vagy izgalmas beszélgetésbe elegyedjenek szerény személyemmel. Sosem bántottam senkit ok nélkül, és egy kis gótság igazán nem akkora probléma számomra, hogy öljek érte – de a lelkemnek igen is rosszul esik, amiért hozzájuk hasonlónak képzelnek engem, hogy esetleg beszóljak a nyájtól eltévedt, egyedül kóborló gót egyednek. Sosem ugrottam senkinek csak azért, mert divatember, nem is fogok. Hé gótok, nem kell gyámoltalan pillantásokkal elmenekülni a gothok közeléből. 🙂

Külön társadalmi csoportként tudom meghatározni a netgótokat, akik vasárnap estétől péntek délutánig a gportal, mlap és hasonló tömegoldalakra töltött weblapját csinosítja, aztán hétvégén felveszi a Fekete Özvegy maskaráját, és átmegy a barátaihoz gótkodni, partizni, szeánszot tartani.

Ezek a honlapok javarészt ugyanarról szólnak, a goth stílus általános feltérképezéséről, a zenekarok bemutatásáról, az emók szidalmazásáról, a vámpírok és a vérfarkasok létéről szóló parttalan vitákról, a boszorkányságba történő (elég pontatlan) bevezetésről, valamint síri hangulatú fotókkal teletűzdelt galériáról. (Ha van egy kis képzelőereje a készítőnek, akkor készít egy “Egó-mappát”, ahova elmés módon saját magáról tölt fel képeket.) Eddig nem is volna nagy baj – ha nem majd’ az összes cikk és tanulmány nem más oldalról származna, és legalább mindenki a saját véleményét írná le róluk, de nem… könnyebb lemásolni a mások által leírtakat, és azt beilleszteni a saját weblapra.

Természetesen tudom, hogy az internet egy hatalmas, ellenőrizhetetlen információáradat, és nem igazán lehet lehet szűrni az efféle lopásokat, de akkor is… Egyik-másik oldal tökéletesen hasonlít, és nincs bennük semmi kreativitás vagy esztétika.

Ráadásul, ha már itt tartunk: a gothoknak (is) szóló lap.hu oldal az esetek hatalmas részében (kb. 1-2 kivételt tudok csak) a legundorítóbb és legocsmányabb, szerkesztetlen magyar nyelvű honlapokat favorizálja. Azt még el is nézném, hogy a legtöbb gportalos, de legalább jól legyenek feltöltve a képek, helyesen, szabatosan, magyarul (nem plázanyelven) legyenek megírva a szövegek, tanuljon meg linkelni és frissíteni a tulajdonosa, ha már nekiállt oldalt szerkeszteni. Vagy törölje végre, mert ordenáré és siralmas a végtermék…

A “ki milyen zenét hallgat” vagy “milyen titkos, zárt, gót klub tagja” vagy “mivel tölti az idejét” kérdéseket már firtatni sem merem, mert ha eddig nem derült volna ki, akkor most fog, hogy nem vagyok holmi divatgót, és nem tartom a legértelmesebb elfoglaltságnak a látványos félrevonulást a világtól. Szerintem az abszolút magánügy, hogy ki mit hallgat, mit olvas, mit néz, mit szeret csinálni, milyen vallást gyakorol, politizál-e avagy sem, satöbbi – ez mind olyan sok, apró részlete az életnek, a goth kultúrának, hogy arra már szavakat sem találok. Mind fontos együtt, de külön-külön ebből megítélni egy embert? Ostobaság és értelmetlenség.

A gothok azért különböztek régebben a tömegtől, mert értelmesek voltak (szeretném azt hinni, hogy ma is vagyunk még páran, ilyen, kihalófélben lévő példányok), és tudtak/ mertek EGYEDÜL gondolkodni, tanulni, kísérletezni, felfedezni az élet és a világ igazi szépségeit, értékeit.

Lehet, hogy most több embert is megbántottam – sajnálom, nem ez volt a célom. Mindössze elgondolkodtatni szerettem volna bizonyos goth eszméket hangoztató és magukénak valló lelkeket.

Nem attól goth valaki, hogy beszól a rózsaszínbe öltözött, a Plázából kitipegő szőke csajnak; hanem akkor, ha kiderül a szőkéről, hogy funkcionális analfabéta, és ezért sajnálni kezdi. (Ne azért rühelld Paris Hiltont, mert nyávog; hanem azért, mert a 12 éves húgod ezt tanulja tőle a tévén keresztül!) Sosem utáltam látatlanul senkit, csak mert emós, diszkós, szőke, rózsaszín, esetlen, stb., sosem általánosítottam. Én attól csömörlök meg, ha valaki ostoba, műveletlen, képtelen a felelősségteljes gondolkodásra, nincs igazi színvonal az életében, és erre még büszke is.

Mindent összevetve, a goth stílusnak egy csendes, visszafogott, kreatív és értelmes protestálásnak kellene lennie. Legalábbis szerintem. Az egyéni, szubjektív értékek, a hagyományőrzés, és tágabb értelemben a jövő jobbátétele volna a cél a toleráns, nyitott, ötletgazdag, problémamegoldó gondolkodásmód, és a türelem által.

Fogjátok rám, hogy idealista vagyok, nem érdekel. Ez csak féligazság – ugyanis én csak azt látom, hogyan viszonyultok/ viszonyulunk egymáshoz, és ez igazi közönnyel tölt el, pont úgy, mintha egy, akármilyen másik divatirányzatot szemlélnék. Ez pedig siralmas.
A gothicnak nem erről kellene szólnia, amit ma ennek nevében műveltek. Hova lett az egyéniség a fekete rúzs mögül?
Pozsgai Anita (angel8)

15 megjegyzés: “Pár szó a mai goth szubkultúráról

  1. Magyar Dániel on 2010-11-30 at 15:42 said:

    Hát én még nem hinném magamról, hogy az egyéniségem 15 évesen teljesen kifejlődött, de ismerőseim mondják, hogy igazi egyéniség vagyok. Alapból jó agyat örököltem, de kétszer kellett állami gondozásba kerülnöm (még mindig nevelőszülőknél élek) , hogy rájöjjek arra, amit minden felnőtt mond, de a gyereknek magának kell rájönnie, hogy magamért tanulok. (Öröm az ürömben: a bizikkel ezek után már nem volt gondom, és oda vettek fel, ahová menni akartam.)

    Amikor megismerkedtem a stílussal, sajnáltam, hogy én nem férek bele a képbe, de eme irományodat olvasva megszűntek a kétségeim.
    A nevelő szüleim jó fejek, de a külsőben csak az átlagosat és a visszafogottat nézik jó szemmel. Gondolom még várhatok néhány évet, hogy úgy is nézzek ki, mint egy goth.

  2. admin on 2010-11-30 at 18:03 said:

    Egyáltalán nem a külsőségek számítanak: a ruha, vagy a tetoválás abszolút másodlagos dolog. (Akinek mégis a fekete smink dominál az értelem helyett, az egy idióta, és nem goth.) Fejben dől el a lényeg. 🙂

  3. Wolfy on 2011-06-07 at 21:24 said:

    Szia!
    Igazán érdekes olvasni, ezen írásodat. Még nem igazán láttam ehhez hasonló, őszinte véleményt, s szinte már jó útra terelést, mint amit te alkottál. Nagyon meglepődtem ^^.
    Meglehetősen felkeltetted az érdeklődésemet a goth alapjával kapcsolatban, pedig már én is több, mint 3 éve gondolom magamat a stílus képviselőjének. Holott szégyenszemre, csak utalásokból és hasonlókból értesültem róla, ugyanis itt Székesfehérváron, alig akad olyan férfi vagy lány, ki így gondolkodna, öltözködne. S eme oknál kifolyólag nem nagyon tudtam felfogni annál többet, minthogy az ép ész, az önálló gondolkodás és a csordaszellem elvetése érdekében pártol valaki ehhez a kultúrához.
    Noha megeshet, hogy ostobaságokat beszélek, ettől függetlenül igazán tetszett ez az írásod, mivel ha körbenézek itt, ebben a városban, teljes mértékben igaz például, az üresfejűségre, ostobaságukra büszke emberek. 🙂 Csak íg ytovább, járj tovább is nyitott szemmel, hisz eddig is úgy tettél :).
    Szabadna kérdeznem, hogy hol találom a vendégkönyvet? Nem vagyok egy kockatípus, így nem igazodok itt ki ^^”.
    Ui: Elnézés a hosszúra nyúlt hozzászólásért:)

  4. angel8 on 2011-06-09 at 09:28 said:

    Szia, köszi, hogy végigolvastad és kommentáltad az irományomat. 🙂 Mindig jó érzés visszajelzéseket kapni, hogy nem vagyok (annyira) eltévedve, mint sejtem.
    A vendégkönyvet valahol a Névjegy menüpont alatt találod, a felső régióban – ha jól emlékszem. 🙂
    További kellemes böngészést!

  5. Khirani Fanny Chelia on 2011-08-02 at 15:27 said:

    Sziaa!
    Hát, nehéz megfogalmazni azt a gondolatvihart, amit beindított az “irományod”! <=D
    16 vagyok, és itt lakom Sopronban…"A PARTYARCOK VÁROSÁBAN". Művészeti suliba járok. Az ember azt hinné, hogy ott nincsenek divat-majmokra hajazó egyének, de azt veszi észre az ember, hogy teljesen mindegy hol van, ha emberek vannak ott, meglelheti a külsőségeken alapulókat. Ez korunk betegsége, ami minden egyes zugába az emberiségnek (ide társadalmat írtam először, de nem lett volna sok értelme) beeszi magát, ki nem hagyva a goth-ot. Elkerülhetetlen, hiszen (többek között) a versengést hirdeti minden, amit csak látunk, hallunk, aminek a fő megjelenítőeszköze a külső.
    Nagyon jól megfogtad a témát, és öröm, amikor az ember efféle kincsekre talál a neten, mint az oldalad. Őszintén bevallom ez az első cikk, amit elolvastam az oldaladról, és véletlenül akadtam rá…talán képeket kerestem. De ezzel az írással feltüzeltél, reményt öntöttél belém, és muszáj volt leírnom ami "nyomta az agyamat". : $
    Érdekel ez a stílus, az érzelemvilága, a kultúrája…lenyűgöz… nem nevezném magam goth-nak, mint ahogy azért mert művészetire járok (sokakkal ellentétben) nem nevezem/tartom magam művésznek sem.
    Gondolhatod most, hogy a tojáshéj is a seggemen van még… : $
    Bocsánat, a litániáért. <=) Csak olyan jó végre értelmet találni, és hasonló gondolkodásúakat…
    Jó lenne elbeszélgetni.. remélem nem untattalak! ; )
    Minden jót a továbbiakra nézve!!!

  6. angel8 on 2011-08-02 at 20:05 said:

    Szia,
    örülök, hogy olvastad a posztot, és fellelkesített a kommentírásra. 🙂
    Világ életemben szerettem Sopront, az egyik kedvenc városom – mindig is az marad. A művészeti sulihoz gratulálok, biztosan sok izgalmas dolgot fognak tanítani. Mi áll hozzád közelebb a művészetek közül? Rajzolás, festészet, fotózás, vagy valami teljesen más? 🙂
    Nem, egyáltalán nem gondolom, hogy 16 évesen tojáshéj van az ember hátsóján (jó, persze, ott van az még, de sokaknak 26 évesen is ott marad :P), mert az egyéni látásmód és az önkifejezés nem függ az ember éveinek számától. (És most nem kizárólag Mozartra és a többi nagy művészre gondolok.)
    Egyébként ha tényleg klassz goth oldalt keresel, Trishánál érdemes még körülnézned, bár lehet, már ismered a linket. 🙂
    Egyáltalán nem untattál, írj nyugodtan máskor is! Üdv: angel8

  7. Huh, neha vegyesek voltak az erzeseim errol. (Itt Norvegiaban kicsit mas a helyzet; az emberek nagyon toleransak, nem szokas beszologatni, megbamulni, vagy “kinezni” barkit is barhonnan… raadasul nemcsak goth emberek hordanak feketet.)
    A tizeneves gyerekektol, azt hiszem, meg bocsanatos “bun”, hogy felveszik a fekete maskarat, es hangoztatjak, hogy mennyire gothok is ok. Amig keresik onmagukat, es belul nagyon melyen bizonytalanok, addig nem kell bantani oket ezert az idetlenkedesert, meg akkor sem, ha hosszabb tavon tenyleg irritalo ez.
    Az mar nekem sem tetszik, hogy annyira – elnezest – elqrwult az egesz. Amikor en voltam 18…19 eves, akkor meg nem volt ekkora bomba uzlet, gothspecifikus szakuzleteket nyitni. Valahogy akkoriban meg kellett hozza nemi egyeniseg, otletesseg, hogy az ember gothosan tudjon kinezni – ma meg mar barki “megveheti” maganak a sotet, kulonc cuccokat. Sok embernel elobb van a kulso leutanzasa, a klisek magukra aggatasa, valamint az, hogy a kulonfele kozossegi portalokon csilli-villi bemutatkozasokat keszitenek, ahol felsoroljak a “kotelezo jellegu” zenekarokat a kedvenceik kozul (akkor is, ha zenet ezektol a bandaktol meg sosem hallottak…), a “kotelezo” jellegu olvasmanyokat is megemlitik, azokat, amelyek mar-mar goth klisenek szamitanak… na ezt egyaltalan nem birom.
    A “netgothok” meg… jajistenem, miert van az, hogy ma mar a funkcionalis analfabetaknak is lehet nethozzaferesuk? A falba tudnam csapkodni a fejemet, amikor ilyen “honlapokat” latok. A gportal, meg a mlap.hu hasznalatahoz semmi tudas vagy otlet nem kell, eloregyartott panelekbol lehet epitkezni, ehhez osszelopkodnak par “gotikus” kepet (olyan kepeket, amelyek mar tobb eve keringenek a neten), valamint kopipaszta technologiaval szert tesznek nemi feltoltheto tartalomra, amelyet mar untig ismer MINDENKI, aki nehany eve olvasgatott a temarol… oszt akkor ok a nagy gotok, meg egyenisegek. Nem latom be, ennek igy mi ertelme van. Ha komolyan tetszik nekik a dolog, akkor miert nem probalnak meg valami komolyabbat is fakitani? Ha pedig annyira nincsenek is benne, akkor meg minek ez a butaskodas?

    Huhh, volna meg mit irnom, de nem szeretnem telefloodolni az eszosztasi kenyszeremmel ezt a bejegyzest :}}}}

  8. angel8 on 2011-08-08 at 22:19 said:

    Pedig a hely adott. 😉 Egyébiránt mélységesen egyetértek a “ma mar a funkcionalis analfabetaknak is lehet nethozzaferesuk?” bekezdés minden betűjével. 😀

  9. Khirani Fanny Chelia on 2012-01-15 at 12:18 said:

    Szia!
    Előre is elnézést kérek, a komment nem is nevezhető kommentnek, mert nem a téma a témája. 😉
    Nem volt túl sok időm és lehetőségem folytatni a diskurzust. És azóta 17 lettem. :O 😀
    Még mindig tartom, hogy szívesen beszélgetnék. Kolesz + suli miatt ritkán vagyok netközelben, de akár mailben, akár msnen szívesen folytatnám.
    🙂

  10. angel8 on 2012-01-26 at 15:52 said:

    Ahogy a neten olvasom mostanság: kihívás elfogadva. 🙂 Nem felejtettelek el, csak nekem is elég zsúfolt heteim voltak. 🙂 Igyekszem mielőbb írni, ígérem. 🙂

  11. Trixy on 2012-03-08 at 20:37 said:

    Helló! Elég érdekes amit itt olvastam. Nem tudom menyire számítok Gothnak. Ez egy kicsit megingatott. Bár elég félénk vagyok de tény hogy merek egyedül gondolkodni, próbálom megtalálni az élet igazi szépségét és értékét. Tudok sajnálni olyan embereket akik pl. analfabéták. A sulimban is van egy tolószékes lány, őt is sajnálom. Nem ítélek el senkit se külső alapján, nem gyűlölöm az emokat, sőt aranyosnak találom némelyiket. Talán mert így neveltek hogy ne ítélkezzek míg nem ismerem az illetőt. A goth zene mellet (ami az esetek 50%-ban komolyzenei goth) halgatok rockot, metalt, rapot, indiánzenét, egyébb népzenét és olyat is amiről azt sem tudom milyen stílus. Én a művészetet a gothság részének tartom, és bár a ruházat másodlagos de azért azt is fontosnak tartom, nem öltözködök valami kirívóan de azért feketébe járok. Kaptam olyan megjegyzést is hogy kamu goth vagyok, de aki mondta szerintem az a kamugoth. Mikor én megismertem ezt a szubkultúrát azt hallotam hogy a gothokat érdekli: a jövő, elítélik a drogot, alkoholt, és a dohányt nem ítélkeznek mások felett és feketében járnak. Engem ezek a dolgok motiváltak. A fekete számomra csak anyiban fontos mert jelzi hogy goth vagyok, meg az emberek nem mernek anyira kikezdeni velem, ami jó, mert egész életem során mindenki csak bántott de most kicsit több tiszteletet kapok. Bár az égész osztályom 1-2 kivétellel utál, annak ellenére hogy sosa adtam okot rá, és sose indokolták meg. Szóval én egy ilyen goth vagyok. El lehet ítélni, lehet nyugodtam komentet fűzni ahhoz amit leírtam, bírom a kritikát, ha meg mégsem akkor maximum valahogy túllépek a dolgon. Örülök hogy huzászólhattam ehhez az oldalhoz. Köszönöm.

  12. angel8 on 2012-03-14 at 20:51 said:

    Szia,
    szerintem sokkal fontosabb az, hogyan határozod meg saját magadat, mint esetleg mások mit gondolnak rólad. Ha gothnak érzed magad, valószínűleg az is vagy. 🙂 (A többiek véleményét pedig egy vállrándítással el lehet intézni…)
    Örülök, hogy olvastad az irományomat. Remélem, még hallok Felőled. 🙂

  13. Trixy on 2012-04-06 at 14:15 said:

    Köszönöm a biztatást. Én goth-nak érzem magam, és egyre jobban nem érdekel mások véleménye, főleg nem Pierre-é. Ő goth-nak vallja magát de szerintem nem az mert lehet hogy ő szervez országos goth találkozókat és feketébe jár, de a gótság nem a dohányzásról és a piálásról szól. Mégegyszer köszönöm a biztatást, ez kicsit növelt az önbizalmamon és segít túllépni mások rosszindulatú véleményén.

  14. angel8 on 2012-04-11 at 19:00 said:

    Örülök neki. 🙂 Merj önmagad lenni, hosszú távon megtérülő befektetés. 😀

  15. Huhiru on 2014-10-24 at 21:47 said:

    Szia!

    Teljesen egyet kell értsek veled. Nem tudom, és nem is fogom tudni megérteni azokat a gyerekeket akik mindössze ,,divatból” vallják magukat goth-nak, de Robert Smith és Anne Rice neve már nem lenne ismerős. Nem értem miért attól goth a goth, hogy 12 évesen úgy néz ki, mint egy 25 éves és agyon van sminkelve és feltűnően mutogatja, hogy ,, na én goth vagyok és akkora király, hogy hűha!” Tehát nem fér a fejembe, miért is jó ez? Azért, hogy a tényleges szubkultúra nevét befeketítsék? Ezután meg, akik tényleg a maguk szolid és kreatív módján büszkén viselik, hogy ide tartoznak, azokat meg leköpik a buszon, meg az anyák odébb rángatják a gyerekeiket a boltban. ( Tapasztaltam) Én a magam 13 évével nem fogok tudni sosem azonosulni azokkal (a nálam idősebb gyerekekkel) akik ily’ módon szeretnének kitűnni, esetleg menőnek tűnni a többiek közül. Tudom, hogy én sem vagyok olyan tapasztalt, és jajj, de okos. De legalább nem azzal megy el a napom, hogy a plázában két fűző közül nem tudom eldönteni melyiket válasszam.
    Lehet, hogy nincs igazam, de ez a véleményem!

    Ui.: Nagyon jó, és legondolkodtató bejegyzés lett! 😉

Post Navigation