Az e-könyvolvasók hajnalán…

Akár elfogadjuk, akár nem, a klasszikus könyvek olvasása mellett egyre nagyobb teret hódítanak az e-könyvek, és az e-könyvolvasók. Itt tágabb értelemben e-könyv alatt minden olyan, ki nem nyomtatott szöveget és egyéb tartalmat értek, amelyek olyan kiterjesztést kaptak, amivel olvashatóvá teszik az e-könyvolvasók számára az adatokat. Tény, hogy e-könyvolvasó lehet egy telefon, PDA, számítógép, vagy egy notebook – de ezek, általában különböző tulajdonságaik miatt elmaradnak a kifejezetten e-könyv olvasásra kigondolt e-book reader-ektől.

 

Ezek a kis csodamasinák határozottan kis tömeggel, napfényben is remekül olvasható képernyővel, minimális fogyasztással, és egyszerűen kezelhető operációs rendszerrel rendelkeznek. (Az sem baj, ha víz, vagy legalább cseppálló tulajdonsággal bírnak, hogy esetleg ne érjen senkit szívszélütés, ha azt látja, amint szeretett kiskutyája a képernyőt nyalogatja.)

 

E-könyvekhez használt leggyakoribb formátumok:
.lit: A Microsoft Reader formátuma.
.azw: Az Amazon Kindle e-könyv-olvasó dokumentumformátuma.
.pdb: A Palm OS-ra kifejlesztett eReader szoftver dokumentumformátuma.
.prc vagy .mobi: A platformfüggetlen Mobipocket Reader alkalmazás dokumentumformátuma.

 

Ma már a két legelterjedtebb ekönyv formátum az ePub és a PRC (Mobipocket). A piacon tapasztalható/látható tendencia az előbbi, vagyis az ePub felé látszik haladni, tehát ez tekinthető a “hivatalos” formátumnak a dedikált olvasók többségén.

 

“Bár a PRC (mobipocket) zárt formátum, és az Amazon birtokában van, csekély erőforrásigénye, a nagyszámú támogatott platform (PC/PDA/mobiltelefon) és a kivételes funkcionalitás okán még sokáig versenyben lesz (legalábbis a civil szférában), főleg amíg elkészülnek az igazán jó ePub olvasó (és generáló) alkalmazások.”
Az ekönyvolvasók rendszerint a Linux valamilyen változatát használják, emiatt elvileg bármilyen alkalmazás fejleszthető hozzá (persze csak azok számára, akik értenek is a programozás nevű, misztikus dologhoz).

 

Az olvasók legújabb generációja az elektronikus papír, azaz ePaper technológián alapulnak, mely elektronikus tinta, angolul eInk segítségével szöveget, és képet tudnak megjeleníteni. Különböző eljárású elektronikus papír megoldások vannak. A jelenlegi papírok vékony rétegű szintetikus vezető anyag. A rétegek milliónyi kapszulát tartalmaznak, melyben lebegő fekete és fehér pigment cseppecskék vannak. Ezek a cseppecskék reagálnak az elektronikus töltésre. Feszültség alatt a kapszulák feketére, vagy fehérre változnak és olyan hatást keltenek mint a tinta a papíron. A feszültség változtatásával szürkét lehet előállítani.

 

Magyarországon az e-könyvolvasókból nincs túl nagy kínálat (oké-oké, sem túl nagy kereslet) egyelőre – de ami késik, nem múlik. (A kereslethiányt lehet magyarázni a termékek ismeretlenségével, magas árával, a magyar emberek különös, neofób és szkeptikus, már-már haladásellenes hozzáállásával, (“Az én gyerekem ne olvasson ekönyvet, keressen valamit a könyvespolcáról..!”), de még a magyar adórendszer szerencsétlensége miatt is. A papírkötetek adóterhe 5%, míg elektronikus változatoké 25%. (Nem csoda, ha a legális letöltések, és e-könyvvásárlások a béka feneke alatt vannak…) Egyébként a Líra és Bookline dolgozgat a magyar helyzet javításán, a jövő heti könyvfesztivál után elárulom, mekkora sikerrel.)

 

A legnépszerűbbek, a teljesség igénye nélkül:
Sony Portable Reader
Amazon Kindle
Bookeen Cybook Gen3
iRex iLiad
HanLin eBook V3 (magyarul KOOBE)
Fujitsu FLEPia

 

“Egy budapesti cég egy ideje forgalmazza Koobe néven a kínai Tianjin Jinke Electronics cég Hanlin eReader V3 modelljét, ami az első magyar nyelvi támogatással és helyi disztribútorral rendelkező elektronikus könyvolvasó.”
Én a Koobet (ejtsd: Kubit) ismerem közelebbről, mert a webshop, ahol dolgozom, eme termék(ek) forgalmazásával is foglalkozik. Magyar nyelvű, egyszerű kezelőfelületének és magyar ékezetes betű támogatásának köszönhetően nagyon kényelmesen és könnyen használható készülék. Egy gombnyomással lehet lapozni, így igen csak könnyűvé teszi az olvasást. A Koobe Classic Plus-on túl már megvásárolható a Koobe Junior, iRex DReader 800S, és az ONYX BOOX 60 is. (Gyakorlati tapasztalat: iszonyat könnyű, szinte súlytalan, méretétől adódóan (most nem az iRexre gondolok a 20″-os átmérőjével) elfér egy átlagos női táskában, havonta egyszer elég tölteni, és nem is ronda, sőt továbbmegyek: nem is túl drága a maga 60-70-80 ezer forintjával.)

 

Hogy miért jó dolog az e-könyvolvasó? Könnyű, kis helyet foglal, egy saját e-könyvtárat hozhatsz létre, és NEM KELL KIVÁGNI A FÁKAT A SZÜKSÉGES PAPÍRÉRT. Ez talán béna érvnek hangzik, de szerintem mégis fontos. Én, aki tényleg nagy könyvbuzi vagyok, nagyon örülnék egy ilyen kis ketyerének. Rendben, azt azért elismerem, hogy nem akármelyiknek, hanem….

 

(dobpergés)

 

(Most elérkeztünk az eddigi, bevezető hantázást követő, lényegi mondanivalóhoz!)

 

 

… egy iPadnek.

 

Ez az Apple cég által gyártott táblagép, amit 2010. április 3-án mutatott be Steve Jobbs San Fransiscoban. Könnyű és vékony, mobilinternettel használható. Internetezésre, filmnézésre, újság és könyv olvasására használható. Pontos adatait üzleti titokként kezelték, de már az első nap sikerült a rendszert feltörni a jailbreakelőknek. (Semmi sem tökéletes, ez van.)

 

Mindenesetre én kivárom, míg vehetek egy ilyet. Nem sürgős – addig olvasok máshol.
Ugye, milyen csinos? 🙂

3 megjegyzés: “Az e-könyvolvasók hajnalán…

  1. Üdv! Kösz ezt a leírást. Tetszik. 🙂 Csak egy-két olyan infót szeretnék még, hogy a neten kívül hol lehet hozzá jutni egy kifejlett, magyar nyelvet és ékezetes betűket tudó e-readerhez? Na meg mennyiért? 😀 Ha tudsz, akkor légyszi e-mailben válaszolj, mert bevallom őszintén, csak véletlen keveredtem ide 🙂

    Üdv.: Angel of Hell 777

  2. angel8 on 2010-08-07 at 16:23 said:

    Oké, írok 🙂

Post Navigation