Szent Iván éjszakája

A naptárreform, valamint a tropikus időszámítási mód és a tényleges naptári évek közti különbség okán a a ma már június 21-én tartott nyári napforduló (boszorkány nevén Litha ünnepe) és a jún. 24-ei Szent Iván éjszakája immár két külön eseménynek számít – noha régen pontosan a Szent Iván éjjele volt hivatott az év legrövidebb, legvarázslatosabb éjszakáját prezentálni.

Ezen időszak egyik fontos szimbóluma vagy kelléke (a tisztaság, világosság, egészség jelképeként) a tűz, ismerős néphagyomány ilyenkor a tűzugrás, a tűznézés; de tucatnyi szerelmi praktika és jóslás kötődik ezen éjszakához. A régi kalendáriumokban a júniust Szent Iván havának nevezik.

A legismertebb világirodalmi alkotás egyértelműen a William Shakespear által írt Szentivánéji álom.

“Itt vagy, Robin. Ládd, ládd be gyönyörű!
Már szánni kezdem őrült kínjait;
Imént a sűrűben előtaláltam,
E csúf bolondnak szedve illatot:
Megtámadám és összekoczczanánk,
Mert épen akkor tűze fris szagos
Virágfüzért bozontos üstökére;
S mely másszor a bimbókon keleti
Gyöngyszem gyanánt duzzadva áll, a harmat,
Az most a gyönge kis virág szemén
Mint könyü rezge, a szégyen miatt. “
/Oberon, negyedik felvonás, első szín/

További infók és érdekességek itt és itt olvashatók a Szent Iván éjszakájáról.

Találtam egy izgalmas (nem, igazából három izgalmas varázslatot Ann-Marie Gallagher: A varázslat bibliája című könyvemben, de csak egyet, egy könnyen megvalósíthatót szeretnék leírni – a másik kettőhöz vízpart/tengerpart szükségeltetik [spirálvarázslat és tengerbűbáj], azt meg nem igazán tudjuk rögtönözni, ugye) leírást a tűztalizmánbűbájhoz.

Energia és erő merítése a Napból – segít plusz energiához jutni a téli napfordulóig

Litha Tűztalizmánbűbáj

Hozzávalók:
Egy vörös gyertya, 15-20 cm hosszú
Egy fehér gyertya, 15-20 cm hosszú
Gyufa vagy öngyújtó
Egy hegyes vasszög
Egy üres rézkorong, lyukkal (kiváltható egy sima rézmedállal – a szerk.)
60 cm hosszú, vékony zsinór
Egy teamécses, üvegedényben

A varázslat menete:
A Litha-ünnepségek részeként a varázslat első részét odabent végezzük el, a megfelelően kijelölt körben, mielőtt kimennénk a szabadba éjszakára, hogy megvárjuk a Litha napkeltéjét.

1. Gyújtsuk meg a gyertyákat.

2. A szöggel karcoljunk a rézkorongra egy kört, amelyet osszunk részekre nyolc, középen találkozó, és a kör vonalán túlnyúló vonallal.

3. Fogjuk a korongot a bal kezünkbe, majd fedjük be a jobbal, és hunyjuk le a szemünket. Koncentráljunk a gyertyaláng visszfényére a szemhéjünk mögött. Vizualizáljuk, amint a fény átutazik a testünkön a napfonatcsakráig, és a kezünkön át a korongba.

4. Fűzzük fel a medált a zsinórra, és vigyük magunkkal, hogy üdvözöljük a napfelkeltét.

5. Tegyük egy sziklára a teamécses mellé, amelyet akkor kell meggyújtanunk, amikor megvirrad. Ahogy a napfény eléri a medált, emeljük a magasba a karunkat, és mondjuk:
Gyújtsd meg a szent tüzet odabent!

6. Viseljük a talizmánt a téli napfordulóig.

Saját megjegyzéseim: ha nem tudunk kimenni a szabadba, akkor (főleg, ha keleti irányba néz az ablakunk), nyissuk ki, és ott várjuk ki a napkeltét. A tűzgyújtással mindig nagyon óvatosan és körültekintően járjunk el, nehogy véletlenül megégessük magunkat, vagy rosszabb esetben felgyújtsuk a helyiséget!

Ide nem lehet megjegyzést írni.

Post Navigation