Guillermo Del Toro és Chuck Hogan: A kór

Ez egy újabb vámpíros könyv, de ezúttal egy véresen komoly, hátborzongató fajta. Végre. A vérszívók itt és most nem romantikus hősök egy lányregényből, hanem kíméletlen gyilkosok, akiket az ölés éltet. A Könyvmolyképző adta ki, bár tartok tőle, hogy nem az Edward Cullen-rajongókat akarta megcélozni, mint elsődleges olvasóközönséget. (:

Mindig köztünk éltek.
A vámpírok.
Csöndben lapultak a sötétben.
Várakoztak.
Most eljött az ő idejük.
Egy hét, és Manhattannek vége.
Egy hónap, és az egész országnak.
Két hónap – és az egész világnak.
Egy Boeing 777-es száll le a JFK repülőtéren, de hirtelen lefékez az aszfaltcsík kellős közepén. A sötétítők lehúzva. Az áram elment. A kommunikációs összeköttetés megszakadt. A földi személyzet tanácstalan, ám ekkor segélykérő üzenet érkezik. Dr. Eph Goodweather, a Kanári projekt névre keresztelt, biológiai fenyegetéseket vizsgáló gyorsreagálású csoport vezetője fogadja a hívást, és azonnal a géphez siet. Amikor körülnéz a fedélzeten, megfagy benne a vér.
Spanyol Harlem egyik zálogházában az egykori egyetemi tanár és holokauszt-túlélő, Abraham Setrakian érzi, hogy történt valami. És tudja, hogy elérkezett az idő, hogy háború készülődik.
Amikor a vámpírvírus, amely már New Yorkot is megfertőzte, elharapózik az utcákon, megkezdődik a gigantikus méretű háború. Ephnek, akit Setrakian és egy szedett-vedett csapat segít a harcban, meg kell fékeznie a járványt, és meg kell mentenie a városát – a várost, ahol a felesége és a fia is lakik -, mielőtt még túl késő.

A fülszöveg alapján engem megfogott, noha kissé a Daybreakers, valamint a 28 nappal később, és a 28 héttel később című történetekre emlékeztet, hogy a Legenda vagyok című filmről említést se tegyek. Mindenesetre végre visszatért a vámpírkönyvek közé a régi séma, miszerint a vámpírok igen is rosszak, és vérszomjasak. El fogom olvasni, mert felüdülést jelent a sok, csókos, vérszopós, halhatatlan szerelmes sztori között egy jól megírt horror. (:

2 megjegyzés: “Guillermo Del Toro és Chuck Hogan: A kór

  1. 28 nappal később… Ó, de szeretem azt a filmet. Robert Carlyle <3

  2. admin on 2010-12-27 at 15:19 said:

    Igen, elég jó film egy elég jó pacákkal 😀

Post Navigation