Nefelejcs és Holló: Újra meg újra (10. rész)

Október 25. vasárnap délelőtt

Nefelejcs: Gyere fel a pincéből, és beszéljük meg, kérlek.

Holló: Ezen nincs mit megbeszélni!

Nefelejcs: De véletlen volt. Sajnáljuk.

Holló: Azt én kötve hiszem!

Nefelejcs: Muffin is sajnálja, és Tappancs is; rólam nem is beszélve…

Holló: Ez megbocsáthatatlan.

Nefelejcs: Az én hibám volt. Persze a többiek is vétkesek egy kicsit, de én vagyok a fő bűnös.

Holló: Ne nevetess!

Nefelejcs: Nyilván nem jól zártam be Tapit éjszakára… ezért tudott kiszabadulni.

Holló: Vagy az a másik szőrös fenevad kiengedte! Láttam, hogyan néznek egymásra!

Nefelejcs: Hogyan?

Holló: Mint a cinkosok.

Nefelejcs: Kérlek, Édes, beszéljük meg…

Holló: Mit? Mit akarsz megbeszélni, Hermione? A nyulad a hasamon aludt!

Nefelejcs: A takarón. Ez enyhítő körülmény.

Holló: Az volna az enyhítő körülmény, ha nyárson sült volna az esemény előtt!

Nefelejcs: Ne mondj ilyet! Tappancs restelli a dolgot. Nem akart Rajtad aludni. Nyilván hozzám akart bújni – nagyon kezes nyuszi – csak elfáradt, ahogy feljutott az ágyra, ezért az első kellemes helyen elaludt.

Holló: Az én hasam nem egy kellemes hely!

Nefelejcs: Nem úgy értettem, Szerelmem.

Holló: El sem tudod képzelni, milyen érzés reggel arra felébredni, hogy egy vadállat néz a szemedbe!

Nefelejcs: Nyilván megrázott a dolog…

Holló: Nem. Az rázott meg igazán, ami ezután következett. A kutya, akinek nem vagyok hajlandó leírni a nevét, megszegte az ígéretedet, miszerint nem rág meg semmit.

Nefelejcs: Nem tudtam, hogy ez egy olyan kis jószág, ami éjjel is fent van. Egy apró örökmozgó…

Holló: DE MEGRÁGTA A MAMUSZOMAT!

Nefelejcs: De nem is hordtad!

Holló: Eddig nem, mert nem volt hideg reggelente. DE MÁR HIDEG VAN!

Nefelejcs: Egy Reparo-val meg lehet javítani…

Holló: Itt az elvek számítanak, Hermione.

Nefelejcs: Most tényleg dühös vagy?

Holló: Igen. Tényleg dühös vagyok!

Nefelejcs: Visszavigyem Muffint az állatmenhelyre? Már annyira megszerettem… Nagyon jól éreztük magunkat tegnap együtt…

Holló: Pedig ez így nem maradhat.

Nefelejcs: Nem tudnálak valahogy mégis meggyőzni? Muffin soha többé nem fogja megrágni a mamuszodat. Keresek neki egy olyan helyet, ahol nem éri fel…

Holló: Meg sem bánta a tettét! Még engem ugatott meg, amikor elvettem tőle!!!

Nefelejcs: Mert azt hitte, hogy játszol vele.

Holló: Pedig nem.

Nefelejcs: És ha sütnék egy nagy gesztenyés tortát? Tudom, hogy szereted…

Holló: Te most azt gondolod, hogy ki tudsz engesztelni?

Nefelejcs: Gondolj az isteni gesztenyekrémre!

Holló: … Rendben. Ha kész a torta, tárgyalhatunk. De legyenek ott a vádlottak is!

5 megjegyzés: “Nefelejcs és Holló: Újra meg újra (10. rész)

  1. luxor on 2010-11-17 at 20:35 said:

    Nagyon szeretem. Ezt is, meg a Pergament is, de főleg a humorod. Köszönöm, hogy írod őket.

  2. admin on 2010-11-18 at 22:35 said:

    Én köszönöm, hogy olvasod az agymenéseimet. (Mennyi ideje már? 2-3 éve?) Örök hálám. 🙂

  3. luxor on 2010-11-19 at 13:27 said:

    2008 február 🙂

  4. gabesz106 on 2010-11-19 at 13:30 said:

    Szia Angel8!

    Már nagyon régen jártam erre, akkoriban, mint “kis türelmetlen”-ként írogattam neked és nyaggattalak a friss, új, ropogós fejezetekért. Na a lényeg, hogy megint erre tévedtem éééééés mit látnak szemeim: A Nefelejcs és Holló folytatása. Nagyon aranyos, habár ebben a történetben kevésbé tudom Pitont elképzelni, véleményem szerint Tappancs már rég nyárson lenne, vagy minimum ki lenne paterolva a házból, nem beszélve Muffinról. Ettől függetlenül nagyon jókat mulatok/mulattam a fejezeteken. Most éppen a záró mondaton vigyorgok, mint a tejbe tök. 😀 Mint, anno is most is nagyon várom a folytatást, addig is minden jót kívánok neked. 🙂

  5. admin on 2010-11-21 at 18:55 said:

    Luxor: WOW 🙂 Akkor most leszünk 3 évesek! 🙂

    Gabesz106: Szia, ezer éve nem hallottam Felőled! 🙂 Hogy vagy? [Igen, tudom, hogy már eléggé OOC lett Piton, de azért ez majd változni fog, ahogy változik a helyszín… De nem akarok sok mindent elárulni: lesznek még bonyodalmak, elvégre a nagy egymásra találás csak egy újabb kezdet…] Örülök, hogy erre jártál, gyere máskor is! 🙂

Post Navigation