Category Archives: Dark & Goth

Egyébként pedig Beltane (:

Péntektől lehet jegyet rendelni Marilyn Manson júliusi koncertjére

12 éve várom ezt a bulit. Addigra vennem kell fekete rúzst, mert a régi már évekkel ezelőtt megdöglött és kidobtam. #MIT #VEGYEK #FEL #OMG

Július 20, július 20, július 20!

(Ugyanitt kisgyermek bérbeadó július 20-ára, a koncert idejére, alig használt, fél év garival.)

EDIT: Megvannak a jegyeink, kb. 16-17 perc alatt elfogyott az összes. Jegyüzérnek kellett volna mennem és többet rendelni, mint amennyire valóban szükségem van, aztán drágán eladni a koncert előtt egy héttel. Hohohohó.

Underworld BLOOD WARS

Ide is megírom, nemcsak a tumblira, hogy tegnap este belefutottam a hatodik Underworld film trailerébe, aminek az angol alcíme Blood Wars. (Magyarra ezt Vérözönnek fordították, amin már csak kuncogok.) (De azért először pánikoltam egy picit, hogy mi van, ha mégis Vérháborúnak, vagy Vérháborúknak nevezik.)

(Ezer és egy éve írom lassan a folytatást a Vérháborúhoz, nehogy most nyúlja le egy ekkora franchise a nevet, amikor már kb csak 2-3 hónapra vagyok a befejezéstől…)

Mindesetre az első sokk után egészen kíváncsi lettem az új Underworld filmre, elvileg decemberben (vagy januárban) bemutatják itthon.

A 2012-ben készült Awakening című rész már nem volt rám akkora hatással, mint az első két történet, de ettől függetlenül érdeklődve néztem, hogyan folytatják a sztori alakulását. (Nem követem a spin-offok és a képregény cselekményszálait, így tényleg csak annyit tudok az egész Underworld világról, amennyit a filmekben megmutatnak.)

Az új trailer alapján sincsenek komoly elvárásaim a folytatással kapcsolatban, ennek ellenére kamaszos lelkesedéssel fogok beülni egy óriás popcornnal a moziba.

Blood Wars.

Az eszem megáll. Hát de komolyan. Vérözön. Ahha.

GothiConception Kihívás!

Ide nézzetek: mit találtam Trisha oldalán: egy nagyon ötletes feladatot, amihez némi kreativitás és egy fényképezőgép szükségeltetik.

Megkötések és ajánlások az alábbi webcímen elérhetőek.

“Értelmezzétek szabadon a címeket/témákat, alakítsátok magatokhoz bátran, legyenek igazán egyediek, aztán lássuk, ki mire asszociál egy-egy pontnál. Vonatkoztassatok el, legyetek merészek!”

Link: GothiConception – a fotókihívás

Goth, dark, boszorkány kismama ruhák

Arra gondoltam, kicsit körbejárom a lehetőségeket, ha már a téma az utcán hever, részben azért is, mert kíváncsi vagyok, részben pedig azért, mert ezidáig az összes ruhaköltségem a terhesség alatt kimerült 3 darab nagyobb melltartó megvételében, de az ősz beköszöntével lassan időszerű lesz olyan nadrágokat és felsőket vennem, amibe belefér a hasam is.

Azt már leellenőriztem, hogy az átmeneti kabátom még mindig jó rám, és körülbelül október végéig nem is lesz vele gond. Utána nyilván majd nézek valami télikabátot, ami elég nagy lesz ahhoz, hogy kilenc hónapos terhesként is, és akár kendővel magamra eszkábált gyerekkel együtt is kényelmesen tudjak benne mozogni, de ez már egy másik fejezet.

A következő oldalakon egész aranyos ruhadarabokat találtam: StellaMaternity, MamaSan Maternity Apparel, Cafepress,  de ezeken kívül az Ebay, a Pinterest és az Etsy bugyraiban is kellemes választékra/ötletekre lehet bukkanni. (Az persze más kérdés, hogy melyik üzlet mennyiért szállít Magyarországra, és hogy mennyi idő alatt…)

A kedvenceim eddig:

victorian_baby_carriage_maternity_dark_tshirt s-l1600 web_of_love_grey_maternity_dark_tshirt

never_too_small_to_rock_maternity_tank_top witch_cauldron_maternity f5539be0be46c46906e25065c99e8b6f

A LET ME OUT! feliratosan annyit nevettem, hogy ezt biztos meg fogom rendelni a napokban. (Link itt.)

83e2d5b9c3bc16a0bf83735f84e812f8Persze vannak ezeknél a hosszú derekú pólóknál elegánsabb variációk is, de úgy érzem, hogy jelenleg sokkal fontosabb egy kényelmes viselet, mint egy gombos, csipkés, fűzős viktoriánus ruha. Persze különbözőek vagyunk, szóval aki hasonló szerelésben képzeli el a várandósságát, az is be tudja szerezni a számára szükséges darabokat. (Meg kell hagyni, vannak nagyon szép összeállítások, csak ezekhez a ruhákhoz annyira nem illik felvenni a lehető legkényelmesebb, szakadt, kitaposott tornacipőt, viszont terhesen a legtöbb nő nem nagyon tud magas sarkú, talpú, stb. lábbelit megtűrni magán, mert kényelmetlennek találja, és egyébként sem tud benne járni, mivel megváltozik a test súlyelosztása, és máshogy kezd el járni, mozogni egy kismama (lásd: elfelejti kihúzni magát, görnyedtebb a testtartása, nem emeli annyira a lábát, csoszog, stb.) Magamon is észrevettem mindezt, de azért több-kevesebb igyekszem tenni ellene.

summer-font-b-fashion-b-font-maternity-font-b-dresses-b-font-clothes-for-pregnant-women f885a6145a739e0baa553ca3aa1c312b aea3eee434a67f413c1cea1812a5be74

+1 agymenés:

Abban már megegyeztünk a párommal, hogy StormPooperes gyerekruhát beszerzünk (még akkor is, ha seperc alatt kinövi majd), illetve csinálhatok egy Punisher logós takarót is a gyerekágyba.

tumblr_ocihqa7sy81rhdp6mo1_500

 

 

Boszorkány hiátus

Szomorúan vettem észre, hogy gyakorlatilag az általam látogatott boszorkságsággal, wiccával, babonasággal foglalkozó, magyar nyelvű oldalak hónapok óta nem frissülnek. A régi tartalmak elérhetőek, ami remek dolog egyébként; de az új megfigyelések nem kerülnek leírásra, új témákat nem járnak körül; egyszerűen új bejegyzések nem születnek. Jelenleg sehol.

Mindenkit felszippantott az élet, dolgozik, éli a mindennapjait, és talán otthon, vagy a saját közösségében boszorkánykodik; de ez az oldalakra nem kerül ki. Alternatíva lehet ugyan, az egész átkerült a facebookra, és ott működnek tovább ezek az erők; de valamiért nem így érzem. (Abszolút hasonló a tendencia a goth oldalak körében is egyébként, a ritka kivételektől eltekintve, kialudtak a lángok az épkézláb dark blogok körül.)

Jelenleg senkivel sem tudom megvitatni, hogy milyen különös filmsorozat ez a Magicians; vagy hogy az adóm 1%-át felajánlva, a technikai / egyházi százalék milyen vallási közösségek közül lehetett választani, hogy alig vannak a listában például buddhista csoportok, és semmiféle pogány / újpogány, sámán, táltos, boszorkány, természetimádó, stb. vallási gyülekezet nem létezik jelenleg, mert a kormány minden ilyet ellehetetlenített és működésképtelenné tett mára; vagy azt hogy, mennyire terjeszkedik a kis házi növénydzsungelem, és burjánzanak a virágok a lakásban.

Egyszer fent, egyszer lent, nem igaz? Majd ez is változik még.

Mindenesetre békés, vidám Beltane-t utólag Mindenkinek!

IMG_1481

 

Gyakorlati tanácsok fiatal goth lelkeknek télre

  1. Télen öltözz rétegesen, a bakancs-neccharisnya-szoknya kombó nem számít annak, akkor sem, ha hosszú szövetkabátod van. Megfáznak a térdizületeid: először csak ropogni fog, aztán pár év múlva fájni is.
  2. Ha télen is acélbetétes bakancsot hordasz (és azt hordasz, mert senki le nem tudja imádkozni a lábadról), dupla zoknival viseld, mert a lábujjaid izületei is fontosak. Tizenpár év bakancsban = minden lábujj-izületed hangosan ropog és egyébként fáj is. (Harminc évesen ezt megköszönöd majd.)
  3. Hiába van szépen beállítva / tupírozva / kivasalva / stb. a hajad, használj sapkát, csuklyát, stólát, hogy védd a hajhagymáidat. A hajfestéssel is eléggé kínzod őket, legalább a zimankót próbáld kivédeni.
  4. Szoktasd rá magad, hogy sok folyadékot (ásványvizet, és nem forralt bort) igyál télen is. Szép, feszes marad tőle a bőröd.
  5. Ha télen is rendszeresen sportolsz, figyelj arra, hogy izzadtan, vizes ruhában ne menj ki az utcára, ne indulj el, stb. Legyél következetes magaddal, lásd meg az ok-okozat összefüggéseket. (A betegségek esetén elég utálatos kifejezés a felülfertőzés, a szövődmény, és ezek társai.)

Azt nem fogom leírni, hogy ne öregedj meg, (mert nem vagy te emó, hogy ne öregedj meg…), mert nincs ezzel semmi baj; csak figyelj oda a testedre, az egészségedre is, mert fontos pillére az életednek. (:

(Ugyanitt, látott már valaki öreg emós embert?)

Reakció Trisha bejegyzésére

Olvastam egy érdekes posztot Trishánál, aki olvasott egy érdekes posztot Annie oldalán, és nem tudok elmenni a téma mellett szó nélkül, hiszen többé-kevésbé ez a sarok is egy goth blog a mai napig.

Többé-kevésbé, hiszen már régen felhagytam azzal, hogy goth sminkelési vagy öltözködési tippeket reblogoljak (ha volt ilyen valaha egyáltalán), nem pakolom tele goth bandák videóklippjeivel az oldalt, és nem készítek magamról temetős, szomorú szelfiket sem (pedig régen nagyon szerettem volna egy szép fotósorozatot magamról). Változik a világ. Vagyis inkább mi változunk benne.

Amikor megismerkedtem a goth szubkultúrával, nélkülözhetetlenné vált egy acélbetétes bakancs beszerzése, hiszen anélkül nem lehettem volna goth 15 évvel ezelőtt. (: Voltak (ma már nevetségesnek tűnő) necckesztyűim, tüllös ruháim és fűzőim (jó, ezekből a mai napig nem nőttem ki, de erről később), fekete körömlakkom, fekete sminkem és minden olyan, egyéb eszközöm, amivel elkülönülhettem a tömegtől. A fősuli alatt csúcsosodott ki mindez, anyukám és a környezetem elfogadott olyannak, amilyen voltam, kellemes keveréke egy vámpírnak és egy boszorkánynak.

Ahogy elkezdtem dolgozni, a fűzőkből lassan egyszerűbb szabású, fekete blúz / felső lett, a tütükből fekete nadrág. Elegánsabb, felnőttesebb, egyszerűbb megjelenés. Jól állt, anya külön büszke volt rám, de ő mondta, hogy ne dobáljam ki a fűzőket sem, a tüllös szoknyákat sem, és még a bandás, esetleg lassan sötétszürkére fakult pólóimat sem, mert néhány év múlva szükségem lesz rájuk. Nem jövőre, és talán nem is három év múlva, de bízzak benne, mindenki életében ugyanilyen ciklusok vannak, és ismer annyira, hogy tudja, nagyon sajnálnám, ha nem találnám meg azokat a ruhadarabokat, amiket majd valamikor elő akarok túrni a szekrény aljából. (Így félretettem egy nagy adag ruhát, ami majd egyszer kelleni fog…) (:

Felköltöztem Pestre hat éve, és azóta harmadik éve egyedül élek egy lakásban egy kutyával. Az a goth élettér, amit kamaszkoromban elképzeltem magamnak (fekete bársony ágyterítők, bordó selyem ágynemű, vastag brokát sötétítő függönyök, intarziás bútorok, stb.) valószínűleg nem fog megvalósulni; de ez nem is baj. A gyakorlatban már látom, hogy együtt élni egy kutyával rengeteg szőrrel és nyállal és csipával jár. (Betegség esetén hányással, hasmenéssel; és akkor együtt szomorkodnánk az állattal a hosszúrojtos, fekete szőnyeg teteme felett…) A lakásba kell némi szín (nem csak fekete és bordó), és kell, hogy sok könnyen tisztítható felülete legyen, hogy az esetleges pótolhatóságáról már szó sem essék. Ráadásul, ha együtt élsz valakivel, aki esetleg nem érzi sajátjának a világ goth / dark oldalát, az talán nem szeretne egy Addams Family díszletben élni. Különbözőek vagyunk, mindig is azok leszünk.

A ruházkodásra visszatérve: igaza lett anyámnak, mert lassan, óvatosan, kétszer is végiggondolva tényleg átválogattam a minap az évekkel ezelőtt elcsomagolt holmikat; és tényleg lett néhány olyan darab közöttük, amely visszakerült a mindennapos körforgásba. Egy-két póló, trikó; nem annyira hosszú és bajos viseletű szoknyák.

Mosás után, a tiszta ruhák kiteregetésénél azért persze még majdnem minden száradó ruhadarabom fekete (leszámítva a céges, sötétkék pólókat), és ez valószínűleg nem is fog változni már. Az elegánsabb felsőket az utóbbi két évben halálfej mintásra, Batman-logósra, nerdre cserélgettem, szépen lassan megint változik bennem valami. Elkezdtem ismét felvenni a kis szoknyáimat, de igazából mostanság sokkal többször hordok rövidnadrágokat. (Mondhatni, hogy második kamaszkor; de valószínűleg csak az első húzódik el kissé…) Ha nagyon kategorizálnom kellene, akkor talán most legjobban geek gothként tudnám leírni magam, de szerencsére erre a skatulyázásra semmi szükséget nem érzek.

Mondjuk, amióta 3-4 éve lerohadt a lábamról az utolsó bakancsom is, azóta nem vettem újat. Bár minden ősszel eljátszom a gondolattal, hogy kéne venni, kéne venni, nagyon kéne venni egyet; aztán valahogyan mégis lebeszélem magam róla. Emlékszem rá, hogy mindet nehéz volt betörni, több helyen véres vízhólyagok voltak a lábamon hetekig, mire úgy rám idomult, hogy kényelmes legyen. És ezt nem akarom többé. Inkább tornacipőt veszek, vagy valami olyan csizmát, amiről látszik, hogy nem hagy sebet rajtam.

A sminkcuccom 98%-át kidobtam már, mert alig-alig használtam, és ennyi év kihagyás után már biztos nem mertem volna az arcomra kenni semmit a felhalmozott arzenálból. A körmömet sem festem feketére vagy vörösre 5-6 éve, bár talán egy fekete lakk még kallódik valahol a lakásban, mert tavaly még a lábkörmeimet mázoltam párszor. (Ezt lehet, hogy idén meg fogom tenni egyszer.)

A hajfestés az egyetlen olyan, amit változatlanul űzök a mai napig. Illetve ilyen a tetoválások gyűjtése is, de ez megint egy másik fejezet. Hogy felnőttként, dolgozó emberként ki miben találja meg újra a gótságát, a különbözni akarását, az elhatárolódását a világtól, az egyénenként változó, de az öltözködés így vagy úgy a része marad a képletnek.

Ugyanez az elkülönülés erősen függeni kezd a környezettől, a munkehelytől, hogy mások mennyire toleránsan viseltetnek irányunkban; és valljuk be attól is, hogy mi magunk mennyire vagyunk ambíciózusak, mennyire szeretnénk feljebb kerülni azon a bizonyos vállalati ranglétrán, és emiatt mikről kell lemondanunk cserébe. Vannak munkahelyek, ahol egyáltalán nem tűrik az egyedi megjelenést; kötelező munkaruhák vannak a vállalatra jellemző színösszeállításokkal, amelybe gyakorta még a corpgoth cuccok sem férnek bele. Most nem a szupermarketek árufeltöltőire gondolok, de ügyfélszolgálatokra, bankokra, stb., stb. is, ahol mindenkinek, aki az adott céget reprezentálja, bele kell passzolnia a cég által előírt összképbe. Ha nem passzolsz bele, majd keresnek mást, aki belefér, viszlát.

Nekem szerencsém van, a munkahelyem elég megengedő, mert csak egy sötétkék céges pólónk van, és bár pluszban az Apple azt mondja, hogy hosszú, sötét nadrág és zárt cipő, nagyjából be is zárult a kör. Amióta nem sales-esként dolgozom, hanem a raktárban ülök, nagy melegekben a hosszú nadrágot szoknya vagy rövidgatya és harisnya kombóval váltom ki, hiszen én már nem látszom az ügyfelek előtt. (A harisnyát a légkondi miatt érzem szükségesnek, különben fáznék.) Amint beköszönt az ősz, természetesen visszatérek a fekete, hosszú szárú gatyóimhoz, de simán elképzelhetőnek tartom, hogy addigra előtúrok egy-két, vastagabb szoknyát is. Semmi sem tart örökké: sem a nadrágok, sem a szoknyák kora.

Ez vajon attól lehet, mert én változom / mi változunk? Vagy a környezetünk teszi ezt velünk? Ki tudja? Lehet, hogy tíz év múlva a hajamat fogom tépni a mostani rövidgatyáimtól. (: Az a kevéske goth lélek, aki nem hagyta el a szubkultúrát, hanem szépen (életben maradt) felnőtt, munkát vállalt, önálló életet kezdett, gyanítom, hogy mind megtapasztalja ezt a furcsa ciklikusságot. Ahogy néha jön egy kattanás, és valami más fontosabb lesz, mint egy szegecses nyakörv, vagy mint egy bakancs.

Két hónap múlva harminc éves leszek, és ugyan nincs koponya a lakásban (ahogy kamaszként szerettem volna), nem festem a körmömet, és nem feketék a falak a szobában, attól még ízig-vérig goth vagyok, és egy percig sem hiszem azt, hogy ez attól lehet, hogy fekete göncök vannak a gardróbomban.

Remélem, tíz év múlva újra megvizsgáljuk ezt a kérdést. (: Kíváncsi vagyok, mi változik majd.

 

Boszorkánytojás

A szemérmetlen (vagy erdei) szömörcsög (Phallus impudicus, a név nagyon kifejező) majdnem tökéletes gömb-forma fiatal példányai kapták ezt a csöppet sem hízelgő megnevezést. Egyébként a gomba e fejlődési szakaszában még ehető is, noha keveseknek van gusztusa hozzá. Ugyancsak kevésbé étvágygerjesztő a pöffetegek délnyugat-dunántúli “banyaposz, banyapusz, banyaposszogató” megnevezése.

Forrás

Terry Pratchett: Vége a mesének

“A legtöbb boszorkány nem hisz az istenekben. Persze azt tudják, hogy léteznek istenek. Még dolguk is akad velük időnként. De nem hisznek bennük. Ahhoz túl jól ismerik őket…”