Category Archives: Art

Az első két olajfestményem

Már tíz éve annak, hogy a főiskolán festészet-grafika spec. koll.-ra jártam, de ott a pasztellkrétákba és a tustintákba voltam szerelmes, emiatt a festékek kissé háttérbe szorultak. Amikor mégis festettünk, akkor is valamilyen adott témát jártunk körül; arra például jól emlékszem, hogy egyszer mindenkinek a saját festékét kellett legyártania: tojástemperát kotyvasztottunk.

Lehet, hogy használtunk anno olajfestéket is, de nem hagyott mély nyomot bennem; így tíz évvel később, most voltam képes csak felfedezni, hogy ez mennyivel jobb, mint a tempera. A művészellátóban vettem egy kis kezdő csomagot egy éve (vagy talán már másfél), aztán sokáig csak vártam a nagy ötletet, hogy mit is pingáljak az első vászonra. Impresszionista tájakban és precíz fantáziaképekben gondolkodtam, amelyek megtervezése sok-sok időt igényelnek.

Mivel Szabolcska mellett ilyen úri huncutságokra jelenleg nincs időm, ezért az absztrakt ábrázoláshoz (aka PACSMAGOLÁShoz) fordultam, részben azért, mert ez anyagismeretként is felfogható, hogyan lehet keverni az olajfestékek színeit, hogyan tudom higítani és oldani, javítani az esetleges hibákat.

Az első képen látszik a teljes fogalom nélküliség, de legalább élénk színű lett. Körülbelül ötször húsz perc alatt készítettem a bejárati ajtónktól balra kint, a gangon, miközben a kisfiam a művészetemtől másfél méterre ringatózott és ítélkezett a pihenőszékében.

Az első (45×45 cm, oil on canvas, wehehe)

A második esetben már volt némi koncepcióm (“legyen valamilyen csíkos”), erre körülbelül 7-8 alkalommal szántam 20-25 percet. (Amennyit a kisfiam éppen kibírt súlyos “magányában” a levegőzés közben a belső udvaron, miközben a mellette napozó, nézelődő kutyát zaklatta.)

Pávacsíkos (35×50 cm, oil on canvas, mert így könnyeben ég)

Sajnos a fotók nem adják vissza elég jól az árnyalatokat.

Nagyon kellemes időtöltés, biztosan fogok még próbálkozni, már csak azért is, mert szerencsére drága a feszített vászon, és csak úgy elégetni az ezreseket nem illik. Vagy lehúzni a pénzt a vécén. Vagy kidobni az ablakon.

Ráadásul kitaláltam, hogy a következő nagyobb projektem egy akrilkép lesz, ami pohárból öntögetős technikával fog készülni. (Nem azért, mert nincs pénzem ecsetre; bár lassan ez is határeset lesz.)

Stay tuned, Anita eldöntötte, hogy híres író mellett híres absztrakt festő is lesz. Lehetőleg a halála előtt!!!

  

GothiConception Kihívás!

Ide nézzetek: mit találtam Trisha oldalán: egy nagyon ötletes feladatot, amihez némi kreativitás és egy fényképezőgép szükségeltetik.

Megkötések és ajánlások az alábbi webcímen elérhetőek.

“Értelmezzétek szabadon a címeket/témákat, alakítsátok magatokhoz bátran, legyenek igazán egyediek, aztán lássuk, ki mire asszociál egy-egy pontnál. Vonatkoztassatok el, legyetek merészek!”

Link: GothiConception – a fotókihívás

Melt & Pour szappankészítés, első fejezet

Adott a rám jellemző hülye kíváncsiság, amivel néha a youtube bugyrait bújom, és a mázli, amiért találtam néhány nagyon érdekes és színes szappanöntéssel foglalkozó channelt. Annyira megtetszett az alapfokú kotyvasztás hangulata, hogy vettem öntőformákat, alapszappanokat, színezőket és egy narancs illataromát is, hogy akkor belevágok a bizniszbe és kipróbálom én is.

Előzetesen átolvastam mindent arról, hogy a melt & pour szappanöntés a szappankészítés legegyszerűbb, legkönnyebb eljárása, amikor gyakorlatilag már kész alapszappanokat olvasztunk fel, színezünk, illatosítunk, rétegelünk, keverünk, stb, és ezeket öntjük a szappanformába, hogy 1-2-3-4 nap alatt megkeményedjenek. (Ezen kívül van még a hideg eljárásos és a meleg eljárásos szappanfőzés, de itt már a nátronlúg tömegét nagyon precízen kell kiszámolni, az elegyítésnél védőfelszerelést kell hordani, a szappanosodás több hét, vagy akár egy hónap alatt következhet be.)

A melt & pour eljáráshoz gyakorlatilag csak az előre legyártott alapszappanok szükségesek: én vettem egy csomag fehér és egy csomag átlátszó alapot. Ezeket külön-külön felolvasztottam, az átlátszót szétöntögettem és külön-külön színeztem; aztán ha valamennyire megszilárdult a teteje az öntőformában, akkor ráborítottam a fehér olvadt alapot.

IMG_1220 IMG_1221 IMG_1222

Az első adag elkészítésekor ott vétettem az első hibát, hogy a fehér olvadt alaphoz adtam némi olívaolajat, így nem semleges szaga lett, hanem elég olívás, olajas. (Utólag kellett rájönnöm, hogy nem kedvelem ezt az illatot.) Az olaj ellenére szépen megkeményedett, bár pár napig még hagytam száradni a szabad levegőn, miután kifordítottam a formából, és használni kezdtem volna. A hozzáadott olaj ellenére jól habzik, és nem is fogy olyan gyorsan, mint vártam.

IMG_1228 IMG_1230

Az első szappanöntő kísérletet sikeresnek jegyeztem fel, így az ebay-ről rendeltem pár szilikon öntőformát, most azokat várom, hogy megérkezzenek.

A második kísérletet tegnap este végeztem. Ugyancsak az Allee-ban, a második emeleten található Kreatív Hobbi boltban vettem a lányoknál borsmentás szappanalap reszeléket, aminek tök jó illata van, és gyakorlatilag a zöld szappanalapot mintha sajtreszelővel lereszelték volna.

Az volt a tervem, hogy olyan szappant készítsek, aminek az egyik oldala (alul) ez a finom, zöld reszelékes, majd erre kerül a fehér alapszappan, amihez Kotányi szárított citromreszeléket adok, hogy egy kissé dörzsis legyen. Egyébként anyagismeret órának is szuper ez a kotyvasztás, mert például kiderült számomra, hogy a citromreszelék kellemes sárga színűre színezi az egész fehér masszát; és mivel nem nyomkodtam le eléggé a zöld reszeléket az öntőforma aljára, így valamennyi felkavarodott, és felúszott a szappan felszínére.

IMG_1378 IMG_1377 IMG_1379

Valóban jó ötlet lesz az idevágó youtube csatornákon is felbukkanó alkoholos spricnit beszerezni, hogy a kiöntött szappan felszínét lefújkáljam, mert elég buborékos maradt és így is szilárdult meg.

IMG_1380

Mivel a második adag szappan összesen több kész szappant eredményezett volna, mint a négy darabos kis öntőformám, ezért kitaláltam, hogy inkább egy pici tömbszappant fogok csinálni, amit darabolni kell. Szerencsére a konyhában találtam egy átlátszó műanyag (valaha volt kínai kajás) dobozt, amit anno elmostam, hogy majd növényalátét legyen belőle; de most sikeresen előléptettem szappan öntőformává. Úgy okoskodtam, hogyha a forró kínai levest kibírta, akkor a körülbelül 50 fokos olvadt szappant is ki kell bírnia a műanyagnak. Igazam lett, tök jól bírta a strapát a dobozka.

Ma délelőtt majd kifordítom a formából és három, hosszúkás adagra tudom leszeletelni az új szappanomat.

Fontos, hogy azokat az eszközöket, amiket a kotyvasztáshoz használok, nem használom már a konyhában főzésre, tárolásra sem magamnak, sem a kutyának. (Szóval most már 3 részre szeparálódott a felszerelésem: edény embernek, edény kutyának, edény szappannak.)

Az első kísérlet a múltkor kicsit esetleges volt, mert úgy éreztem, hogy pici a konyhában a munkafelület a projekthez; de tegnap már tudtam, hogy mire számíthatok, és teljesen jól elfértem az asztalon. Tegnap már sikerült fehér szappancsavarkákat is vágnom, ügyesen ráállt a kezem.

Körülbelül még 2-3 alkalom fog arról szólni, hogy anyagismeret jelleggel, kétes kimenetelű végeredményt tudjak produkálni, de utána már valószínűleg lesz annyi előzetes tapasztalatom, hogy valóban szép szappanokat tudjak készíteni.

Ha nincs Piton professzorod, légy a saját magad Piton professzora, és kotyvassz otthon random szappanokat, mert az jó buli! (:

Akciós az Időjáték a Bookline-on

IdőjátékAki eddig nem vette meg a könyvemet, de szerette volna, az csapjon le rá, mert körülbelül ez az utolsó lehetősége!

Gyanítom, hogy a januári leltárban találtak néhány darabot elfekvőben a raktár mélyén, és most próbálnak megszabadulni tőle. (Vagy a fene se tudja, de azért vegyétek meg, mert most olcsó. Később meg már nem lesz.)

(Nincs mese, ezek tényleg érzik, hogy hamarosan végzek az új sztorival…)

Tessék kattintani, itt a link: csak 872 forint!

(Egyébként hogy jött ki ez a gyönyörű ár? Nem lehetett volna legalább 875 forint? No offense, csak kérdeztem.)

Olajfestés, nulladik fejezet

Anyukám születésnapjára kapott tőlem egy kezdő szettet festékekkel, terpentinnel, lenolajjal, ecsetekkel és vászonnal. Annyira rácsavarodtam a gondolatra, hogy vettem magamnak is eszközöket és elkezdtem videókat nézni a különböző festéstechnikákról.

Sajnos időm még nem volt rá, hogy kipróbáljam, mert közbeszólt a karácsonyi szezon a plázában, de majd most hétvégén szépen nekiállok és összepacsmagolok egy 45×45 centis vásznat. Ha szerintem elfogadható lesz a végeredmény, majd lefotózom és megmutatom; ha nem, örökre hallgatni fogok róla. (:

Addig is előzetesképpen néhány videó, miket néztem okulásképpen:

És egy kis absztrakt ráadás:

Életem első gifje

Nem hiszem, hogy lesz második, szóval biztos helyre kell elmenteni az utókor számára.

uuxce

Terry Pratchett: Vége a mesének

“A legtöbb boszorkány nem hisz az istenekben. Persze azt tudják, hogy léteznek istenek. Még dolguk is akad velük időnként. De nem hisznek bennük. Ahhoz túl jól ismerik őket…”

A nap képe

Looking up from inside an abandoned forgery/chimney in New Jersey

 

Forrás

Török Sophie: Szeresd!

– Szeresd! – sugja a halál – szeresd!
s te azt hiszed, életet kinál, mert hiszed:
szeretni annyi, mint kétszer élni.

Talán csak ájult madárka volt, elnyulva
dermedt tollai közt, mint leendő koporsóban
kit a halál kajánul kinált szánakozó
szivednek, vagy beteg kölyökkutya,
ki könyörgő kinálkozással követ az utcán
rádvetve lázas tekintetét – talán csak egy
hervadástól megriadt virág, vagy fiatal fa
letört gallya rimánkodott feléd a halál
fojtogató karmai közül, – szeresd! –
sugta a halál, s a veszendőt
meleg kezedbe adta.

S mikor már gyógyitó szivedre vontad
csititva rettegését, s szakadt gyökerének
véredben adtál ágyat – mikor már ujjongva
lested meg szemében a hálás eszméletet:
akkor a halál nevetve ütött kezedre
egyetlen nyomással kioltva jövőt és
reménykedést, – borzadó szemednek megmutatva:
amit szerettél: kifordult bamba szem,
rád, s a világra egyformán vicsorgó
görcsökbemeredt állkapocs.

– Szeresd! – sugja a halál –
de ne az életet szeresd,

mert az élet veszendő.

Tetoválók éjszakája 2014 (videó)

Zene: Ocho Macho – Mucho Tiempo