Category Archives: Technikaaa

Népszerű technika magazin

Hirtelen nem is tudom, mióta őrizgetem ezeket az újságszkenneket, amikbe a neten botlottam bele valamikor. (: Ha volna egy időgépem, biztosan visszamennék egyszer kirándulni az ötvenes-hatvanas évekbe…

  

Gépek és a lelkük

Először csak egy csinos koncepció, ami valószínűleg nem fog soha megvalósulni, de összességében ettől függetlenül szemrevaló. A Fujitsu Lifebook leginkább egy techpuzzle hülyéknek, mivel nem túl nehéz összelegózni egy notebookot egy tabletből, egy fényképezőgépből és egy telefonból. Dizájnos, bár egy kicsit furcsa, hogy pont a billentyúzet helyét veszi át a tablet. (De kit érdekel a kényelem?) 🙂

A következő két versenyzőnk egy-egy gamer szörnyeteg, elképesztő paraméterekkel és színorgiával. Nem is tudom eldönteni, hogy melyik néz ki durvábban. A felső képen egy Razer Blade, az alsőn pedig egy Alienware látható – egy ilyet nyúz dr. Sheldon Cooper is az Agymenőkben. 😀

Idén folytatódik a Kheopsz piramis feltárása

A tavalyi egyiptomi zavargások miatt fel kellett függeszteniük a Királynő Kamrájának titokzatos ajtajának vizsgálatát, pedig már célegyenesben voltak a régészek. Ez a 20 cm átmérőjű, apró ajtó már 140 éve tartotta lázban az egyiptológusokat és az érdeklődőket, de úgy néz ki, idén végre érdemi áttörés várható a témában.

A szűk aknákról az a hír járja, hogy a fáraó lelkét hivatottak elkalauzolni a túlvilágra, míg mások szerint a piramis szellőzésében van szerepük. A Dzsedi-projekt (Kheopsz fáraó mágusa után szabadon) a déli tengely feltárásával kezdődött, amely a Gantenbrink ajtóval ért véget. A Rob Richardson, a Leeds Egyetem munkatársa által tervezett robot képes volt az akna falainak belsején mászni, miközben egy olyan speciális kamerát vitt magával, amelynek segítségével a kanyarokat is jót láthatták.

  

“Azt tervezzük, hogy gondosan végigkutatjuk és dokumentáljuk a Királyné sírkamrájából vezető járatokat, és annyi információt gyűjtünk össze, amennyi csak lehetséges. Az ultrahangos szerkezet végigtapogatja a falakat, megállapítva azok vastagságát. Tervezzük, hogy bekukucskálunk a járatokat elzáró kőtömbök mögé is legalább egy aknában” – magyarázta Shaun Whitehead, az expedíció vezetője, aki szerint még ha nem sikerül a kőtömbökön tovább jutniuk, akkor is elég adatot gyűjtenek össze, hogy többet tudjanak e fantasztikus építmény rendeltetéséről.

Forrás: Múlt-kor, Matszacs

Személy szerint alig várom, hogy valami új derüljön ki ezekről az aknákról. Egy eddig ismeretlen, kincsekkel telezsúfolt kamra létezésében és esetleges felfedezésében nem hiszek, de talán rábukkannak újabb és érintetlen hieroglifákra. (:

 

Telenor

Körülbelül két hete teljesen használhatatlanná vált a telefonom, napokig észre sem vettem, mert elképesztő keveset szoktam telefonálni rajta, de aztán egyszer csak mégis kiderült a hiba. Átraktuk a kártyámat egy másik készülékbe, abban sem működött, nem tudtam hívást kezdeményezni / sem fogadni / sem sms-t küldeni-fogadni – szóval pont azok a funkciók voltak használhatatlanok benne, amelyekért általában egy embert telefont tart… (: Amikor a telefonomba másik kártyát tettünk, azzal tökéletesen működött, azonnal felismerte a SIM-et, lehetett vele hívást kezdeményezni, stb. Így két dolgot tudtam meg: 1. a Telenor nem az iPhone-mat pécézte ki magának, csak a kártyát, (ami ugyan rossz, de nem a legrosszabb hír) 2. NEM MŰKÖDIK A TELEFONSZÁMOM…

Balázs felhívta az ügyfélszolgálatot, ide-oda kapcsolgatták, váratták – én már ölni tudtam volna, mire az operátorhoz eljutott a problémám híre. Fél óra telt el az életünkből, mire történt valami. Az ügyfélszolgálatos kolléga küldött egy frissítést a telefonszámomra, ami további negyed óra múlva ismét használhatóvá tette a kütyüt.

Mindez két napig működött, aztán visszaállt a néma csend. Nincs vonal. Nincs üzenet.

Úgy gondoltam, ez már biztosan nagy gubanc, ezért egyszerűbb, ha személyesen bemegyek valamelyik Telenorba, hogy tegyenek rendet a mobilomban. (Balázs is rágta érte a fülemet, hogy ezek után muszáj, szóval… belevágtam a kalandba.)

Örs vezér tér, Árkád, legfelső emelet, Telenor.

Az üzletben kivárom a soromat / kivárnám, ha lennének előttem, de gyanúsan kevés az ügyes-bajos dolgát intéző ügyfél (Mi a szösz? Jókor jöttem, vagy leárazás van valamelyik boltban?), ezért szinte azonnal sorra kerülök. Az ügyfélszolgálatos fiúnak elmesélem a nyűgömet, elkéri a telefont.

Elkerekedik a szeme az ütött-kopott, repedt kijelzőjű, karcos, időske, szinte már-már antik iPhone-om láttán, aztán elkezdi a SIM-kártyát eltávolító 11 perces műveletet. Én félidőnél már nevetgéltem, ő és a kollégái pedig dolgoztak, izzadtak a pénzükért… (: Amikor végre sikerült kiolvasztani (akarom mondani, kiugrasztani) a kártyát, belerakott egy másik SIM-et a telefonba, és csodák csodájára, az működött benne, ahogy akkor is, amikor mi próbáltuk itthon…

Megnézte a telefonszámom és a SIM-em adatait, és kiderült, hogy a kártya maga 16,5 éves, ami elég öregnek számít, így átmásolta a cuccaimat egy új SIM-re (ettől a számom a régi maradt), hogy azt nyúzzam tovább. (Közben a teljes hazai rendszerük leállt, és mellettem/utánam már senkit sem tudtak kiszolgálni, stb., gondoltam is magamban, hogy Anita-faktoros lett az egész hálózat, mert beléptem a boltba…) (:

A régi kártyámat eltették emlékbe, vagy éppen elrettentő példának (amikor a Telenor még Pannon GSM volt, és működött a kóceráj.) Összességében talán fél órát tartózkodtam az üzletben, és úgy néz ki, a hibát elhárítottuk, ismét tudok telefonálni. A kártyacsere egy forintomba sem került, így hivatalosan is elkezdtem spórolni egy új telefonra. 😛

A sikertől függetlenül úgy érzem, hogy a T-Mobile és a Vodafone nagyon elhúzott a Telenor mellett, már ami az ügyfelek vélt vagy valós  számát illeti, ugyanis sokkal kevesebb ügyfélszolgálatuk van és látványosan kevesebb ügyfél óbégat a sorszám-automata mellett. Egyszer pontosabban utána is szeretnék nézni mindennek, de most nincs hangulatom hozzá.

Telenor // ide a szlogenjüket akartam írni, de nem tudom, mi az – anno még a Pannonét tudtam, de az régen volt, bocs. Ha most ezzel azt intéztem el, mert nem tudom fejből a reklámszövegüket, hogy a Telenor soha ne támogassa a blogomat, akkor sajnálom, nem az volt a célom. (: Remélem, hogy a Hipernetes balhéjuk összejön, stb., stb., DE!

Tuti, hogy legközelebb olyan szolgáltató mellett fogom letenni a voksomat, aki hozzám tud vágni egy új iPhone-t.

Lehet mondani, hogy sznobság, de nem érdekel. Mióta megint működik a telefonom, a Telenor hetente kétszer üzenetben értesít, hogy hibás csatlakozási kísérletet észleltek a hálózatukban, PEDIG NEM IS PRÓBÁLKOZOM, MERT NEM ARRÓL NETEZEK…. (Soha nem is neteztem róla.) Grrr…

A valaha épített legnagyobb magyar hadihajót 100 éve kezdték építeni

Vasárnap segédkeztem egy házi dolgozat elkészítésében, ami az első világháború fegyvereiről szólt. Ekkor bukkantam erre a gyöngyszemre: a Szent István csatahajóra.

Tudtátok, hogy a SMS (Seiner Majestat Schiff = Őfelsége Hajója) Szent István [Tegetthoff-osztályú] csatahajót 1912-ben kezdték el építeni a Fiume melletti Danubius gyárban, és 1915-ben állt hadrendbe? A háború alatt javarészt a pulai kikötőben állomásozott, és csak a lőgyakorlatok esetén hagyta el a dokkot. Hossza 152 méter, szélessége 27, 9 méter volt, a fedélzetén 1087 fő dolgozott.

Fegyverzetét 12 db 30,5 cm-es L/45 ágyú ; 12 db 15 cm-es L/50 ágyú ; 18 db 7 cm-es L/50 ágyú ; 2 db 7 cm-es L/18 ágyú ; 2 db 4,7 cm-es L/44 légvédelmi ágyú ; 4 db 53 cm-es torpedóvető cső alkotta.
1918. június 10-én, az első harci bevetésén két olasz torpedó találta el, ami súlyos sérüléseket okozott rajta, az oldalára dőlt, majd elsüllyedt. (Nem volt szerencsés elindulni az első komoly bevetésére…)

89 ember halt meg a támadás során, de ekkor fordult elő az is, hogy a világtörténelemben először torpedókkal lőttek ki egy hatalmas csatahajót, szóval erkölcsi csatavesztésnek is számított az eset.

A Szent István egyike annak a kevés hajónak egyébként, melyeknek elsüllyesztését filmre vették. A hivatásos filmesen kívül az eseményeket, Mensburger amatőr filmes, sorhajóhadnagy is megörökítette (a másik két ilyen eset a HMS Barham és az USS Arizona).

Az SMS Szent István jelenleg 66 méter mélyen fekszik az elsüllyesztése helyén. 1990 és 1998 között több osztrák, magyar és horvát búvárexpedíció is meglátogatta a roncsot, mely jelenleg fejtetőn fekszik a Premuda-szigettől délkeletre.

A hallgatás oka

Sajnálom, amiért mostanság nincs elég időm ficeket írni és egyéb agymenéseket posztolni – bár valamelyik este elkezdtem egy rövid, humorosnak szánt szösszenetet – de nagyon benne vagyok a hírblogos melómban, és az ottani cikkek adatgyűjtéseiben, amelyek ugyan elég érdekesek számomra, és szívesen lelkendeznék róla akár itt is, de nem vagyok benne biztos, hogy mindenki kitörő örömmel fogadná a technikblablámat.

Bár néha óhatatlanul lesznek átfedések, mert úgy sem tudom megállni, hogy elmenjek egy-egy Apple/Android téma mellett szótlanul (ráadásul, mivel itt itthon vagyok, általában érezni lehet rajtam az almás rajongást, nincs is mit titkolnom ezen), azért igyekszem nem keresztbe-posztolni saját magamat.

Jelenleg leginkább a Microsoft dühít, amiért megvette a(z eddig működő) Skype-ot, amin a Google I/O múlt heti konferencián készült képek tudnak csak enyhíteni.

1. kép: A bal Macbook Pro felirata: “My other computer is a data center.” (:

2. kép: Az Android Arca – de hol a hiba a fotón? (:

3. kép: Miért szomorú a középen ülő fiatalember? (:

És miért használnak mindannyian Apple-t egy Android konferencián? (:

Na mindegy. Megyek tovább statisztikákra és hírekre vadászni. Később jövök.