Category Archives: Technikaaa

Rendet tettem az asztalomon

Asztal

A legfontosabb dolgok, amelyek mellett nem lehet elmenni szó nélkül (balról jobbra):

  • Pacific Rim és Monet poszter a falon (hiába vagyok 30 éves)
  • hullahopp karikák (a kutya az asztalról nem szedi le és rágja meg őket)
  • iPhone 1th gen. (jelenleg is iPodként funkcionál és zenét hallgatok róla néha)
  • Praktika fényképezőgép, mellette egy Zenit fényképezőgép (alatta vaku (dobozban), mellette egy plusz obi)
  • egy doboz olajfesték, alatta fotózással kapcsolatos könyvek (bal alsó sarok)
  • terpentin, festékek, ecsetek a fehér MBP doboz előtt
  • Edison izzós asztali lámpám, mellette egy Kensington zár, amit már nem tudok aktívan használni, de sosem dobnám ki, mert irreálisan szeretem
  • külső vinyó (félig filmekkel és sorozatokkal), alatta három zacskó papírfénykép szétválogatásra várva, alatta egy doboz a sok tekercs negatívval, amiket eddig csináltam
  • homemade Minecraft hangulatvilágítás, mögötte az alaplap, amit szintén nem tudok kidobni valamiért (kész rejtély) (az üvegburán egy Darth Vader Angry Bird ül, az utolsó plüssfigura, amit anyától kaptam)
  • Darth Vader mellett egy frankó, fekete Tetris (néha játszom rajta, jó hangosan persze, hogy idegesítsem a kutyát)
  • az egész installáció egy hajóládán pihen (hátha egyszer meghívnak a Roxfortba)
  • az asztal jobb alsó sarkán TvelweSouth BookBook tokok (nagyon szeretem ezeket az álkódexeket, fantasztikus a tapintásuk)
  • könyvek itt-ott (ez egyébként jellemző az egész lakásra, bárhol könyvre lehet bukkanni) (meg növényre)
  • telefon, gép, ipad, egér

iPhone-ok All-in Flat

Ráadás képek:

a. felül az első iPhone-om, alul a jelenlegi

b. almost all-in (az iPod Touchomat sehol sem találom, azt hiszem, kölcsönadtam valakinek réges-régen; illetve a táskámban van még egy régi Shuffle is lemerülve)

c. lekerekített sarkak (egyébként észrevettem, hogy az Apple Watch mennyire hasonlít a legömbölyített formájával az első generációs iPhone-ra) (nagyon)

 

A Szolgáltató 2015

Tavaly ősszel tárhely-szolgáltatót váltottam, mert a régivel nem voltam maradéktalanul megelégedve. Fogtam a kis bináris cókmókomat, és némi keresgélés után átköltöztem ide. Nem tapasztaltam adatvesztés, nem volt elérhetetlen az oldal egyszer sem, amikor csak erre jártam, mindig tudtam / tudok posztolni vagy matatni a háttérben.

A múlt héten írtak az ügyfélszolgálattól, hogy túlléptem a megvásárolt tárhelyem kapacitását, és vagy törölnöm kellene valami(ke)t, vagy nagyobb csomagra váltani. Precízen szépen felsorolták az opcióimat, én persze egy nagyobb tárhelycsomag mellett döntöttem, mire egy válaszlevélben megköszönték a visszajelzésemet, és jelezték, hogy beállították az új csomagomat. Továbbmegyek, és most tessék kapaszkodni: még azt is megírták, hogy a jelenlegi, olcsóbb csomagom átállítása és az októberben esedékes újrakötése közötti intervallumot nem számlázzák ki nekem! (És akkor még bele sem gondoltam, hogy mióta állhat fenn a csomagtúllépésem bűne…)

Egy gigás tárhelyet vettem, most 1,8 gigánál tartok a nyolcadik hónap közepén/végén. Hónapok óta tilosban járhatok… vagy már a legelején, amikor felpakoltam az oldalt (minden könyvtárával, képével, elfeledett menüpontjával, stb), már akkor túlléptem, csak nem vettem észre. Mindenesetre elnézést a figyelmetlenségemért. Minden előfordulhat. (És mindennek az ellentéte is.)

Az már bizonyos, hogy ebben a világban ilyen előzékeny és szívélyes szolgáltatót nem találok még egyszer, és egyúttal köszönöm a kedvességüket. Egyébként is maradtam volna, de így már végképp megvettek kilóra. Szóval ez itt a reklám helye most, akinek megbízható tárhely kell, meg normális kommunikáció egy segítőkész ügyfélszolgálattal, itt megtalálja a számításait.

(Semmi pánik, majd jól átlépem a 3 gigát is idővel…) (:

Éleslövészet a Budakeszi Lőtéren

Május 17-én, vasárnap nagyon jó programot találtunk a kollégákkal, némi előzetes szervezést követően elmentünk lőni a Budakeszi Lőtérre.

Korábban összeírtuk és leadtuk az igényeinket, hogy ki milyen akciófilmes csomagot szeretne kipróbálni, és az adott filmre jellemző fegyverekkel lőni. A fiúk inkább a Terminator és az Expendables csomagokra feszültek rá, míg én a Tomb Raidert választottam, mert abban több volt a pisztoly, mint a nagyobb mordályok. (Jó választásnak bizonyult, mert így is olyan izomlázam volt, hogy a gépfegyvereket alig tudtam megtartani.)

Tomb Raider

Szerencsére az instruktorunk egy fiatal, nagyon jó fej srác volt, aki végig magyarázott, mutogatott, mindent elmondott, mit és hogyan kell / szabad / egyenesen tilos csinálni.

Az első fegyver, amivel életemben először lőttem, az egy Beretta volt, ami annyira hangos elsütéskor, hogy még a szükséges fülvédő mellett is folyamatosan becsuktam a szememet.

A Colt M4-et, mivel nagyon nehezen tartottam volna meg, kicserélhettem egy másik, kisebb Glockra, amellyel korábban már jó viszonyba kerültem. Egyébként egy Glock, vagy egy H&K abszolút kényelmesen elfér az én kezemben is, stabilan tudom fogni, nem csavarja ki a csuklómat elsütéskor. Hasonlóan kellemes meglepetés volt a Ruger és a Sig-Sauer is, de a Beretta egy elég erős kezdésnek tűnt az elején, a Jericho 941-ről nem is beszélve. (:

A nagyok közül a VHS K1S egy picit visszarúgott, de nem volt vészes; csak maga az, hogy tartani kellett a működésre képtelen izmaimmal azt a 3-4 kiló fémet, az nem volt fincsi. Lőttem még egy Blaser R93 távcsöves puskával is, ami a második Tomb Raider filmben szerepelt, és ha választanom kellene, simán bevenném a házi fegyvertáramba, mert egyáltalán nem rúgott vissza, könnyű volt célra tartani, kb. ezzel lőttem a legtisztábban az összes közül.

És ugye volt még a Remington 870. A shotgun. Először mindenki azt hiszi, hogy akar otthonra egy shotgunt, mert az egy jó buli; de aztán téved! A shotgun egy igazi disznó: nagy, nehéz, és iszonyatosan visszarúg – és igazából pont ezek miatt kell otthonra egy shotgun, mert otthonra kell egy igazi disznó! (: Nagyon nehezen lőttem vele, minden lövésnél nagyjából fél lépésnyit lökött rajtam hátrafelé; de pont ugyanolyan zseniális érzés újratölteni, mint ahogy a filmeken látható. (: Egyszer meg kell tanulnom jól lőni egy Remingtonnal. Pont.

Ráadásként lőhettem egyetlen egyet egy Desert Eagle-lel, ami nemcsak hogy kicsavarodott a kezemből, de a kipattanó, forró hüvely pont mellém vágódott a földre. (: Ha van fegyver, ami 160 centi magasságú ember (akinek ebből adódóan a keze is kisebb) kezébe nem való, akkor ez pont az. Kipróbálni egyszer jó, de biztonságosan és pontosan lőni vele számomra szinte lehetetlen volna.

Napokig fájt a jobb csuklóm a móka után, annyira erősen kellett tartani a fegyvereket, főleg a végén a Jerichót, a Remingtont és a Desert Eagle-t (leginkább az utolsót), de eldöntöttem, hogy el fogok járni lőni, hogy szépen lassan megtanuljam a biztonságosan fegyverkezelés alapjait. Nagyon erősen azt érzem, hogy megtaláltam a saját sportomat. És most fotók közvetkeznek. (Ha megvágom a videót, majd azt is kiteszem.)

A lőlapomból azóta néhány töltényhüvely kíséretében egy kellemes motiválóplakát lett a konyhám falán, miszert meg kell enni a zöldséget is! (:

Lőni megyünk, anya! Lara Croft felkészül Blaser R93

Smith&Wesson

Barrett M99

Egy halom fegyver

Egy kupac vas

 

 

2017.05.21.:
A nap meglepetése, hogy az instruktorunk valahogy/valahol megtalálta nem is ezt, hanem az free wordpress oldalamat és írt egy hozzászólást a poszthoz. (:

Kiara és a Narrative Clip

Kaptam kölcsön kipróbálásra egy icipici, narratív fényképezőgépet, aminek az a lényege, hogy valóban apró, csipeszes (így könnyen, szinte észrevétlenül a ruhádon hordhatod), és harminc másodpercenként automatikusan egy 5 megapixeles fényképet készít arról, ahol éppen elhaladsz.

Az elkészült fotókat a számítógépedhez csatlakoztatva lehet áttölteni/feltölteni a narrativeapp.com oldalán létrehozott saját felhasználói fiókba, ahonnan aztán szintén automatikusan átkerül az iOS eszközünkre letöltött appba is, hogy bárhol, bármikor nézegethessük, nem csak a gépen, egy böngészőből.

A folyamat könnyű és tényleg felhasználóbarát, csak fel kell csiptetni a kamerát valahova és hagyni, hogy hangtalanul dolgozzon, aztán csatlakoztatni a géphez, és várni, míg feltöltődnek a pillanatnyi csodák, amik mellett naponta elmegyünk anélkül, hogy észrevennénk.

Az alábbi fotókat Kiara készítette, amikor szombaton a nyakörvére biggyesztettem a kis kütyüt, ami egyébként meglepően jól bírta a kutyabírkózást és hempergést.

Egyébként milyen menő, hogy lefotózott engem a kutyám? (:

nc01 nc02 nc03
nc04_Gombóc_úr
nc05 nc06 nc7_Hempergés
nc8_Dia_és_én
nc09 nc10_Balra_fent_belógó_fül nc11

Új fények a hangulatvilágításban (:

A múltkori kamerás poszt után az egyik kollégám kölcsönadott egy vezetéknélküli izzócsaládot, hogy próbáljam ki azokat is. Korábban már áradoztam a Philips Hue izzóiról, amelyek annyiban különböznek a most nálam betekert, okos körtéktől, hogy azok wifin kommunikálnak a telefonos alkalmazással, és nagyobb hatótávolságból is stabilan reagálnak, ha valamit átállítok az appban (színt, fényerősséget, stb.)

A MiPow Playbulb család izzói ezzel szemben bluetoothon kapcsolódnak az iPhone-hoz, és a letöltött alkalmazáson belül lehet a hangulatunkhoz állítani a világítást az adott helyiségben. Fontos, hogy itt kb. 10-12 méteren belül kell lennie a telefonnak és a lámpáknak, hogyha változtatni szeretnénk a fényeken. A teljes izzócsalád színes tagjai: a Candle, a Rainbow és a Colour lettek elhelyezve itt-ott a lakásban: a mécses először a dohányzóasztalra került, aztán egy polcra, majd miért-ne alapon betettem egy sötét szekrénybe is.

CandleKellemes meglepetés a fénye: nem túl sok, de nem is kevés. Őszintén szólva sokkal kevesebbre számítottam tőle, amikor kivettem a dobozából és bekapcsoltam. Egyetlen gombot kell ON állásra tenni, és utána már lehet is izzítani az appot, hogy milyen színű legyen ez a kis, műanyag csoda. Van benne egy kis, szerintem felesleges, de mások szerint játékos megoldás beépítve: ha belefújsz a mécsestartóba, a kis fény kialszik. (Ezt az alkalmazáson belül lehet engedélyezni.) Én mondjuk nem értem, hogy miért szeretne egy izzót bárki elfújni, de akinek ez a heppje, lelke rajta, fújkálhatja, mert van rá lehetőség. (:

Ráadásul van a csomagban három illatosított lapka is, amit az izzó köré lehet beilleszteni, így illatgyertya jelleget ölt az installáció. De ez még semmi, még ennél is tovább megyek, ha az egész cuccot megfordítjuk, tehát az égős, világítós fele lesz alul, akkor akár egy igazi teamécsest is beletehetünk a talpába, mert van egy erre kialakított kis mélyedés. Cyberboszorkányoknak instant get kiegészítő. (: (Égő teamécsessel azért óvatosan varázsoljatok, lakástűzre nincs alkalmazás, hogy kisebbre vegye a lángokat!) A Candle egyébként 3 darab AA elemmel (ceruzaelemmel) működik, és amikor kikapcsoljuk, ha éppen nem használjuk aktívan, akkor elég sokáig bírja szusszal. Hangulatvilágításnak abszolút aranyos és biztonságos megoldás, akár még egy gyerekszobába is.

PlayBult Rainbow

Az abszolút hordozható mécsessel ellentétben a Rainbow izzót hagyományos módon be kell csavarni egy E27-es foglalatba és bekapcsolni a lámpát. Az alkalmazás használata nélkül is elég erős, meleg fehér fénye van, akár olvasni is lehet mellette; de szintén itt is a Playbulb X appon belül könnyedén beállítható az ideális hangulatvilágítás. Meglepő, de kicsivel erősebb fénye van, mint a Hue izzóknak. Az app gyorsan megtalálja a körtét, stabilan csatlakozik, nem akadozik a kommunikáció, és még a konyhából is megtalálta a jel a szoba túlsó sarkában lerakott lámpát. Egyébiránt az írják róla, hogy 5 watt és 280 lumen a teljesítménye. (Annyira beleszeretettem amúgy, hogy egy ilyen nekem kell.)

Green Red Blue White

Candle + Rainbow

A Colour ugyanazt tudja, mint az egyszerűbb változata, csak itt maga a körte is egy nagyobb, nehezebb darab, mert beépített hangszóróval gyártották. A honlapjuk szerint a világítás és a kihangosító is 3-3 wattos teljesítményű, ami leginkább egy halk háttérzenét enged a helyiségben. (Az alkalmazásban be lehet állítani például, hogy reggelente az adott időpontban felkapcsoljon a világítás, és elindítsa a kedvenc zenénket.)

Gyakorlatilag ehhez kell egy második app is, ami a telefonról elküldi a kiválasztott muzsikát az izzónak, de én ezt nem tudtam reprodukálni, akárhogy próbáltam. A világítás részével nem volt gond, de zene nem szólalt meg a körte hangszóróján, csak a bekapcsoláskor sípolt, hogy ő mindenre kész. Gyanítom, hogy az alkalmazás bugos, de ami késik, nem múlik, majd csak kijavítják a fejlesztők.

PlayBulb X appA gyári Playbulb X app ingyen letölthető az App Store-ból és a Google Play Áruházból is. Az alkalmazáson belül könnyű navigálni, beállítani az izzókat. Ha az egyik vagy a másik fajta égőből több darabunk is van, akár csoportokat is létrehozhatunk, hogy egyszerre szabályozzuk a színüket, vagy a világítás effektjeit az elég idegesítő villogástól kezdve a jóval nyugodtabb pulzáláson át az RGB szivárvány színeiben való lusta tündöklésig.

A másik appot egyszerűen PlayBulb néven lehet megtalálni az online áruházakban, de mint fentebb mondtam, a megoldás még várat magára a hangokkal kapcsolatban.

Ennek ellenére a világítással maradéktalanul meg vagyok elégedve, mert amire kitalálták ezeket a kiegészítőket, azokat megbízhatóan tudják: olyan fényt adnak a szobának, nappalinak, gardróbnak, stb., amilyet az ember éppen szeretne.

Mivel nem tudtam itt abbahagyni a kutakodást, ezért rábukkantam, hogy a MiPow nemrég elkezdett egy Kickstarteres projektet a Playbulb GARDEN nevű termékükkel, aminek hamarosan elkezdődik a gyártása, mivel összegyűlt rá a pénz. Jó esetben azt fogja tudni ez az újabb lámpácska, hogy ki lehet vinni az erkélyre, vagy a kertbe, hogy odakint is jópofa világításunk legyen a nyári csillagfigyelés vagy kertiparti idején. Szolárpaneles és esőálló lesz, de ezt majd júniusban kifejtem bővebben, ha már a kezeim közé kaparintottam.

Playbulb Garden

Megmakrózott Kiara szőrök

Szőrikék

Withings Home kamera

Éppen van szerencsém kipróbálni egy vezeték nélküli kamerát itthon, és részben el vagyok ájulva, hol tart a technika manapság, másfelől viszont el vagyok szontyolodva, mert nem tudok mit kezdeni kapott többletinformációkkal.

A Withings Home kamera maga egy viszonylag pici, 5 megapixeles, kompakt cucc, amit konnektorba kell dugni, hogy áramhoz jusson, aztán az iPhone-ról bekonfigurálni (elég egyszerű alkalmazás van hozzá, elrontani gyakorlatilag nem lehet). Miután wifire került az eszköz, utána a telefonról / iPadről lehet nyomon követni a lakásban (adott helyiségben) történő eseményeket. Már a hangosabb zörejeket is feljegyzi, és természetesen a mozgást is, és ha beállítjuk, akkor push értesítéseket küldd a telefonunkra minden egyes helyváltoztatásról.

Esetünkben ez úgy nézett ki, hogy beállítottam a kamerát, hogy tökéletesen rálásson a kutya díványára, a fotelre, az ágyra és a kutyaágyra is. Éjszakára ugyan elfordítottam, hogy képet ne vegyen, csak hangot, de körülbelül kétóránként kaptam egy jelzést arról, hogy valaki mászkál a lakásban, illetve valami zaj van. (A gyakorlatban az történt, hogy a Kiara az egyik helyről átment a másikra, illetve hangosan horkolt, miután kényelmesen elhelyezkedett.) (:

Amikor ma (a reggeli séta után) hazavittem és magára hagytam a kutyit, mert elmentem boltba, akkor láthattam, hogyan mászkált a lakásban, hallottam a hüppögését, és nem esett jól. Évek óta együtt élünk, és tudom, hogy rossz neki, amikor egyedül hagyom, és tudom, hogy ilyenkor eleinte nehezen találja a helyét, de most ezt egy jó minőségű videó streamen meg is figyelhettem. Őszintén szólva összeszorult a szívem, és rájöttem, hogy nem tudnám minden nap így meglesni, miközben ő magányosan érzi magát, mert éppen otthon hagytam. Persze tudja, hogy hazamegyek hozzá, de attól még akkor és ott rossz neki.

Image-1

Kipróbálni amúgy abszolút jó volt, és délután biztos bekapcsolom még egyszer ma, hogy felvegye azt is, ahogy majd a Rengarral bunyóznak, de az már 100%, hogy nem fogok ilyet beszerezni itthonra.

Azt még valahogyan ki kell találnom, hogyan tudom letölteni a timelapse videót, amit az utolsó 12 óráról automatikusan eltárol, mert vannak benne aranyos pillanatok, amiket szeretnék megőrizni. (Ha sikerül, feltöltöm őket ide is.) Én vagyok a nagytesó, aki figyel. (:

Néhány ikerlencsés csoda

Rolleiflex 2.8E Rollei_Magic_1960 Rolleiflex Automat 3

Lubitel Yashica Flexaret

Rolleiflex

Vettem egy Fitbit Flexet

Fitbit Flex BlackMert nem bírtam ki. (Most már akkor idén ne legyen iWatch, jó, kedves Tim Cook?)

Természetesen fekete színűt választottam, aztán utána rögtön beszéltem az egyik kollégával, aki pár hónapja vett egy acélszürke Flexet, mivel ő a nagy méretű pántot használja, hogy adja nekem a pici szürkét – és mivel én a pici feketét hordom, nekiadom a nagy feketét, tehát darabra ugyanannyit fogunk birtokolni a csuklópántokból, csak mindketten megdupláztuk a hordható színválasztékot. (: (Valamikor esetleg majd egy piros szíjat szeretnék rendelni a netről, ha már ne adja az ég, de ráuntam a feketére. Valószínűleg ez sosem történik meg, de ha mégis… már van B tervem.)

Természetesen azonnal összehangoltam a felhasználói fiókommal és a telefonos alkalmazással, így a tegnapból már fél napot naplózott, valamint éjszaka is logolta az alvási fázisaimat. Egyébként gyanítom, hogy a csúnya alvási ciklusaim majd most fognak igazán megmutatkozni, mert itt a nyár és hőségben sokkal rosszabbul alszom mindig.

Ígérem, igyekszem majd kevés aktivitásmérést posztolni a közeljövőben. (:

Screen Shot 2014-06-07 at 6.21.15

WWDC 2014

Az imént ért véget az idei Apple konferencia, ahol három fő témakört jártak körül: OS X Yosemite, iOS8 és DEV. A kétórás rendezvény utolsó 20-25 perce abszolút a fejlesztőknek szólt, bemutattak nekik sok új okosságot, valamint egy teljesen új programnyelvet, a Swiftet.

Az OS X Yosemite sok hasznos apróságot tud majd, az Airdroptól kezdve az iCloud Drive-ig, megújult Mail és Notification Center alkalmazásak, és a legnagyobb dobás: az új rendszerrel már a Macről is telefonálhatunk! Kíváncsian várom majd az új Spotlightot és Safarit is. (Az oprendszer ősszel érkezik, de vajon az én c2d MacBook Prómra is telepíthető lesz-e? Remélem. Jó volna.)

WWDC2014

Az iOS8 a jelenleg összes kapható iPhone-ra és iPadre telepíthető lesz, itt is a Notification Centert, a Messagest, a Mailt érdemes megemlíteni. (Csak győzzem kibekkelni, míg láthatom összedolgozni a telefonomat és gépemet egy e-mail megírása közben.) Amire a leginkább vártam (az iWatch, vagy valamilyen Apple által fejlesztett aktivitásmérő) nem került bemutatásra, viszont van egy sok jót ígérő app, amit HealthKitnek hívnak. Ez gyakorlatilag egész jól lefedi, amit jelenleg a Nike+, a Fitbit, és a többi aktivitásmérő, egészségfigyelő alkalmazás tud. (A -kit szócska miatt én azért várok az őszi Apple eseményen valami kis csodát, hátha akkor mégis bemutatnak egy új eszközt – de ki tudja ezt Tim Cookon kívül jelenleg biztosan… Valószínűleg elég kevesen. Én meg persze nem vagyok köztük.)

Az előadáson semmi váratlan nem történt, a demók nem akadtak be, a live stream sem döcögött egyszer sem, abszolút minden úgy ment, mint a karikacsapás. (Némi ropievés közben még a céges twitteren is közvetítettem az eseményt.)

OS X Yosemite

A végkövetkeztetés pedig az, hogy a közeljövőben meglepem magam egy fekete színű Fitbit Flexszel, mert nincs okom tovább várni (és csalóka álmokat kergetni) az iWatch gyönyörű koncepciói után sírdogálva. (Oké, ez azért túlzás volt a javából. Sosem ejtettem könnyet miatta.) Eddig.

És ami a hab a Yosemite-tortán: DARK MODE! (Üdvözlégy, szeretett GothBookom!) (Hamarosan.) (:

Engadget Vote WWDC2014