Category Archives: Game

Order & Chaos Mac OS X Oroszlánra

Tegnap jelent meg a Mac App Store-ban, természetesen fizetős, de nem ez az öt euró fog tönkretenni, szóval előbb-utóbb be fogok ruházni rá. A francba.

Rend és Káosz lesz a gépemen. Nemcsak iPadre, iPodra, vagy más zsebkacatra, hanem már Lion alatt gépre is megérkezett. Komolyan…  Ezek tényleg el akarják venni az életemet.

Tegnapelőtt kipróbáltam a játékot az új iPaden, de már attól is teljesen kiborultam, hogy milyen grafikája van… (Amúgy egyáltalán nem melegszik a tábla, hiába HD game fut rajta.) Szóval ebből csak azt akartam kihozni, hogy ezek után milyen lesz notebookon?

Durva. Biztos nagyon durva.

Angel885 is LEVEL 60!

Kérem vissza az életemet. 🙂

Egy beteg karácsonyi ajándékötlet

Aki nem tudja, hogy mit ajándékozzon a barátainak, viszont van közöttük orvos vagy hipochonder, esetleg csak dr. House-függő, az rendeljen a neten egy Giant Microbes plüss vírust / bacit / élősködőt!

Nagyon jópofák, cukin néznek ki, bár a pestis egy kicsit a … -ra hasonlít… Elnézést. 🙂

Én például örülnék egy Bookworm, vagy Penicillin, vagy egy Lime-kór plüssnek. 😛

Link: Giant Microbes

 

A Rend és a Káosz világa

Az ok, amiért napok óta az oldal környékére sem szagoltam, természetesen egy új játék, ami beszippantott. A rendes neve Order & Chaos (de mifelénk csak OrderEndCsáosz,bocsi Fiúk, ezt meg kellett osztanom a Világgal -), a Gameloft készítette (valljuk be: másolta a WoW-ról), egy ízig-vérig MMORPG, és imádom. Egyszerűen nincs rá jobb szó sajnos. A Minecraft óta nem habarodtam bele egy játékba sem, de ez… A legjobb dolog, ami az iPodommal valaha történhetett.

Azt kell tudni róla, hogy szerepjáték révén a történet elején ki kell alakítani egy karaktert, amivel később a kalandok után indulhatunk: az ember, az elf (ők az Ordert megtestesítő fajok), valamint troll és az élőhalott (a Káoszt szimbolizáló fajok) típus közül tudunk választani. Ezután még “foglalkozást” kell adni a szereplőnknek: lehet belőle mágus, pap, harcos vagy íjász (mage, monk, warrior, ranger). Egy rövid belerázódós időszak után már ismerkedhetünk is a világgal, küzdhetünk fantáziaszülte lényekkel, tanulhatunk második szakmát, fejlődhet a személyiségünk, kereskedhetünk, később klánt alapíthatunk, hogy csak a legeslegfontosabb dolgokat említsem.

Én leginkább az angel885 nevű, immár 23. szintű, ember papnőmmel játszom, és elég sokszor hívnak átmenetileg team-be, mert a legtöbben mágusokat vagy harcosokat mozgatnak, viszont néhány feladathoz szükséges egy pap csapattárs is. Már egész jól tudok harcolni a varázslataimmal, de gyakran gyógyítok másokat (javarészt harc közben). Jelenleg már klánalapítás előtt állok, mert vannak feladatok, amiket szerintem egyedül már nem lehet megcsinálni.

Momentán Európa közepén csatangolunk, Bordhill és Glimmermore között, óriáspókokkal és más csúfságokkal küzdünk, és nagyon jól szórakozunk. A szerveren mindig nagyon sokan vannak, harcoltam már francia, német, orosz és távol-keleti (a betűkből nem tudtam megállapítani) emberkékkel vállvetve. Igazi világjáték, ahol aztán tényleg bárkikkel összefuthatok a következő faluban… (:

Még pár napig hagyom, hogy tomboljon rajtam az új őrület, aztán visszarázódom az életembe, már csak a WWZ forgatás miatt is. Aki új függést keres magán, és a játék szoftverkövetelményeinek is megfelel a telefonja, ruházzon be egy ilyenre, mert valami elképesztő grafikája van, és tényleg durván jó cucc. (Kicsit olyan, mint a legális drog.) Ámen.

Minecraft vers

Míg a frissítésre várok,
Egy kis verset kitalálok:

Házat építek, aztán bányászok,
Várnak a mélyben a gyémántok.
Ha csontváz kerget, visítva elfutok,
Én csak pókokkal, zombikkal harcolok.
A kedvencem mégis a kancsal malacka,
Akit fel lehet nyergelni.
A morcos, zöld creepert butaság hergelni,
Sssssssssssssssssss, BUMM!

Megépítették a Roxfortot!

Kegyetlen sok meló lehetett vele, mire egyesével felhúzták a falakat, megépítették az épületszárnyakat, satöbbi-satöbbi… Oké, biztosan egy kreatív szerveren, multiban csinálták, de akkor is… WOW!

Ezért imádom a Minecraftot.

Zepi:Dark – A játék

Végre valami, ami nem cuki szárnyakról, dühös madarakról vagy éppen aranyosan megrajzolt gyümölcskaszabolásról szól. A Zepi:Dark egy hasonszőrű játék ugyan, de valószínűsítem, ezt inkább az alternatív, gothic vagy metál arcoknak találták ki, akiket már kiborít a sok kedves karakter.

A Zepi:Darkot nem nagy ördöngősség játszani, csak a képernyőt kell nyomogatni, amikor azonos ábrák jelennek meg a szemünk előtt. Persze, aztán egyre többen és többen jönnek, szóval szükség van a gyors reflexekre. (:

A játékot három különböző dizájnnal lehet még izgalmasabbá tenni: Graveyard (ahol véres szemgolyót, vámpírprotézist, gülü halálfejet és szívalakú bájitalos üveget kell tudni megkülönböztetni), Metall (ahol gonosz koponyát, aranyszínű pókot, vörös rózsát és tüskés szívet), valamint Gothic (ahol piros pentagrammot, zöld keresztet, sárga ankhot és kék ördögpecsétet kell szétválogatni). Imádom. (:

A teljes cikket az iSmart oldalán lehet elolvasni.

A konyhakerti növények az élőhalottak ellen

A PopCap nevével fémjelzett PvZ, vagyis Plants vs Zombies nevű játékot 2009. decembere óta lehet játszani, de én csak májusban találkoztam vele. Azonnal beleszerettem. (:

A játék lényege roppant egyszerű, alig bonyolultabb az Angry Birds küldetéseknél: éhes zombik szeretnének betörni a házunkba, de ehhez át kell vágniuk a veteményesen. A kert viszont harapós, robbantós és egyéb növényekkel van tele, (persze csak akkor, ha mi, játékosok gyorsan elültetjük őket), amelyek megakadályozzák a gonosz inváziót.

A PvZ egy remek játék, abszolút képes függővé változtatni és órákra lekötni az alkalmazás elindítóját. További jó hír, hogy tavaly viccesen megígérte John Vechey, a PopCap társalapítója, hogy tíz éven belül kiadják a második részt – és ebből már majdnem eltelt az első. (:

Három kedvenc növényem van: a robbanó cseresznye, a sírkőevő fekete miaz és a gonosz vízi növény, ami lehúzza az élőhalottakat, ha azok a medencén keresztül akarnak betörni… Hehehe. (: Teljesen ki tudok borulni, amikor a nyomorult zombik valahogyan bejutnak a házba, majd megjelenik a gúnyos felirat a képernyőn: THE ZOMBIES ATE YOUR BRAINS! Kegyetlenség. (:

Szájrágás

Mármint átvitt értelemben. Bizonyos okból keddig. Más miatt pedig ki tudja, meddig? (:

Először is szeretném megköszönni Alyoshának és Brikinek a VA fanfic-pályázaton anno elért 2. helyezésemet, és az ezért küldött oklevelet, valamint ajándék kulcstartót. (: Nagyon örültem, amikor ma megkaptam a csomagot a postástól.

(Hehe, figyeljétek, hogy átvilágít a billentyűzetem a laminált emléklapon… Tök jó.) (:

[És rögtön elnézést is kérek Ágitól és Aluntól, amiért az én meglepim még mindig csúszik egy kicsit… De már nagyon rajta vagyok az ügyön. Komolyan. Sietek. Becs’szó.]

Frusztráció. Játékok miatt, a blog miatt, az írás miatt. Betűhiány miatt. Esztétikai extázis/élmény hiánya miatt. Eső hiánya miatt. Kifejtsem mindezt? Nem tudom, hogy szükséges-e.

Minimális húsvéti hangulatom sincs, pedig Nagypéntek van. Tojást kell festeni, süteményt sütni, sonkát falatozni. (És mivel teljesen elfelejtettem tojásfestéket venni, így idén természetes festékekkel fogok próbálkozni, hagymahéjjal, céklával, egyebekkel. Majd dokumentálom. Nagy nap lesz holnap: megint lesz egy poszt, amin lehet röhögni…) (:

(Akik szívesen tovább olvasnák a savanyú önostorozásomat, most kattintsanak a Tovább linkre.) A többieknek köszönjük az eddigieket, és bocsi az elrabolt percekért.

Continue Reading →

Angry Birds, a játék

Az alaphelyzet a következő: a gonosz, zöld malacok ellopták a tarba-barka madárkák tojásait, amitől a szárnyasok bedühödtek, és mindenáron vissza akarják kapni, ami nekik jár. Ha kell, átszáguldanak bármin és bárkin; ha kell, le-tojás-bombázzák a disznókat. (:

Aranyos és jól kitalált játék ez, több platformon is vidáman el lehet vele tölteni az időt, számítógépen, telefonon, stb. Eddig iPhone-on, de ma pl. iPodon játszottam egy kicsit, csak a móka kedvéért. Elég béna vagyok ebben is (mint általában minden játékban), mégis nagyon élvezem, mert szép színesek a karakterek, édes hangot adnak repülés közben – és amúgy a cocók durván kinevetnek, ha elbaltázok egy-egy mentőakciót. (: A kedvencem a sárga ajaj-madár, amelyik +1 érintéstől/kattintástól hihetetlenül begyorsul, és letarol bármit. (És repülés közben azt mondja: Ajaj!) 

Vannak téli-nyári-stb. pályák, de nem is olyan régen megjelent az AB Rio, ami egy rioi hangárban kezdődik, ahonnan befogott, kalitkába zárt papagájokat kell kiszabadítani. Egyelőre a 2/4-es pályaszakasznál járok, és még nem látom az alagút végén a fényt – de amikor kicsit ki akarom kapcsolni az agyam, biztosan ezt a játékot fogom előkotorni.