Útmutató
Lord Alfred Tennyson:
Shalott kisasszonya
(részlet)

S mindazt, mi tükrében lebeg, szövétnekében őrzi meg: gyakran, mikor más szendereg, temetni indult bús sereg tartott Camelotba. S máskor magasban járt a Hold, tükrébe ifjú pár hatolt, „Emészt világom árnya” szólt Shalott kisasszonya.
[tovább]

üzenőfal

On-line lelkek

lélek olvassa a lapot.



Átkok és rontások




Isten hozta az átkok világában!

„Áldás vagy átok: tessék választani!” című könyvében Derek Prince hét olyan gyanús állapotot sorol fel, amely átokkal függhet össze:

1. Szellemi és/vagy érzelmi összeomlás;

2. Ismétlődő vagy krónikus betegség;

3. Meddőség vagy rokon jellegű női panaszok;

4. Házasfelek vagy családtagok közötti szakítás;

5. Állandó anyagi gondok;

6. Balesetekre való hajlam;

7. Családon belüli sorozatos öngyilkosságok, illetve természetellenes vagy korai halálesetek.



A szerző, mellesleg egy keresztény szekta igehirdetője, megjegyzi, hogy ez a lista nagyjából megfelel annak, amelyet Mózes V. könyvének 28. fejezete. állít fel "átok fenyegetése" címszó alatt, és a mágikus üzelmek elszánt ellenségeként hangoztatja: az átkot, akár más mondja ki az ember fejére, akár az áldozat maga idézi magára, csak a Krisztusba vetett feltétlen és önkéntes hit által lehet feloldani.

Az átkok nem merülnek ki az egyeseket megcélzó rontásban, hanem ugyanúgy fellelhetők a kollektív rettegés és paranoia évszázadokon át tartó állapotában is. Az egész Európát hatalmában tartó középkori boszorkányhisztéria pontosan ilyenfajta átok volt. Kollektív téboly, amelyből még alig nőttünk ki, ha ugyan kinövünk valaha is egyáltalán. Az évezredváltás korszaka aztán igazán a progromok és üldözések, a tömegmészárlások és az atomfegyverek kora volt, átoksújtotta század, amelynek garázdasága méreteiben túlszárnyalja még Dzsingisz kán vagy az inkvizíció szörnyűségeit is. Minthogy mindnyájunkat – félúton angyal és állat között – ellentmondásos természetünk átka sújt, nem csoda, hogy az átkokról nem beszélünk szívesen. A távolkeletiek átkok helyett karmát emlegetnek, mely szerint minden tettünk, sőt minden gondolatunk visszavonhatatlan következményekkel jár, és tetteink következményei elől soha nem menekülhetünk, különösen ha nem is számoltunk velük. A tudatosság hiánya – ez az igazi átok.

Itt vannak rögtön a „hétköznapi” átkok. Pedig nézzük a dolgot reálisan, vajon hányan eveznek át úgy az élet tengerén, hogy valamit vagy valakit el ne átkoznának? Nem nagy dolgok ezek, bizonyára meg sem fontoljuk a dolgot komolyan, csak úgy „kicsúszik a szánkon”. Lazán odavetjük őket egy hirtelen felindultság hevében, pedig csupán egy későn befutó vonat, lekésett repülőjárat, rossz idő, beragadt lift, hűtlen, csapodár szerető bosszant fel bennünket. A dolog megtörténik újra és újra az idők során, pedig talán még csak nem is hiszünk igazán mechanizmusának eredményességében. Az igazi, komoly, nagyszabású átok rohanó, „civilizált” világunkban ugyanolyan ritkaságszámba megy, akár az ima, vagy az áldás erejébe vetett rendíthetetlen hit. Ha ugyanis valaki például nyíltan beismeri, hogy hisz a rontás hatalmában, eleve vállalja, hogy kinevetik, vagy akár gúnyt űznek belőle. Ha dühösen kiabáló ellenségünk elvonja figyelmünket és kocsinkat a falnak vezetjük, aligha jutunk arra a következtetésre, hogy az illető a fekete mágia beavatott főpapja és elátkozott bennünket. Egyébként, ha ez még igaz is lenne – ki tudná bizonyítani? Nincs az a bíróság, amely elfogadná, hogy a balesetet egy átok idézte elő! A civilizáció mai fokán nemigen hiszünk többé már az átkok hatékonyságában, legfeljebb ha szóba kerül, óvatosan egyféle lélektani hatást tulajdonítunk neki.

A tézis szerint az átok - akár kimondják, akár leírják - azt célozza, hogy valakire szenvedést vagy halált hozzon, büntesse valamilyen tilalom megszegéséért vagy veszélyt jövendöljön (beteljesítő jóslat) bizonyos gaztettek elkövetőinek. Az átoknak ez a változata gyakran az igazságtalan bánásmódot elszenvedők végső menedéke. Szegények sújtják vele a hatalommal rendelkezőket, mert hisznek valamilyen egyetemes erkölcsi világrendben. A bűnre bűnhődés vár (a karma törvénye) még akkor is, ha ez csak nemzedékekkel később következik be (pl. megátkozlak „hetedíziglen”). Skóciában és Angliában az ilyen fajta átkokat számos történelmileg igazolható esetek bizonyítják.

A tiltó átkok arra irányulnak, hogy a következményektől való félelem felkeltésével megakadályozzanak bizonyos cselekedeteket, illetve történéseket. Pl.: „Foszd ki a fáraók sírját, és elpusztulsz, „Érintsd meg a király fejét, és véged”, „Szegj meg egy pápai bullát, és egyházi átok sújt”, „Egyél disznóhúst és légy átkozott”, „Feküdj össze fűvel-fával, és juss pokolra”, stb... Ez a fajta taburendszer elsősorban nem mágikus, hanem sokkal inkább társadalmi jellegű, még akkor is, ha a természetfölötti hatalmak megidézésével válik hangsúlyossá. Arra a hitre van alapozva, hogy a megjósolt bűnhődés az Isteni törvény közreműködésével valósul majd meg.

Az átok elmormolható titokban vagy kikiáltható a nyilvánosság előtt, sötét tekintet és a megátkozottakra szegezett ujj formájában, elhangozhat szóban, vagy megfogalmazható írásban, rábízható valamilyen, az áldozatnak küldött tárgyra, de foganatosítható mágikus szertartás keretében is (az áldozat képmásának elégetése vagy átszúrása által). Az ilyen képmások többnyire fából faragott vagy viaszból gyúrt bábuk, melyekbe elrejtették az áldozat hajszálait, köpetét, vagy levágott körmének darabkát, stb… tehát a lényeg, hogy „belőle”, a lényéből legyen egy darab. Az is elegendő, ha hét egymást követő napon hét-hét percre meggyújtunk hét fekete gyertyát az áldozat fényképe előtt (New Orlansi átok) Az átok olyan mágikus cselekmény, amely a rosszakarat képzeletbeli kivetítésén alapul. Ősidőktől hozzátartozik a papok és a varázslók pszichológiai fegyvertárához, bár többnyire csak akkor hatékony, ha az áldozat tud róla és/vagy hisz benne. A megátkozott személy akkor pusztul bele, ha feladja a reményt, és nem veszi fel a küzdelmet. A tudatalattin elhatalmasodó rettegés szétroncsolja a tudatot, különösen akkor, ha a szóban forgó személynek ráadásul még a lelkiismerete is rossz.

“Az átok akkor a leghatékonyabb, ha személyesen szóban mondjuk el a kiszemelt áldozatnak. Mindenfajta mágikus csábítási vagy kivetítési aktus során háromfajta összeköttetést használhatunk: a szem, a kéz, és a lehelet általi összeköttetést.”

Vannak esetek, amikor az átok nem kötődik meghatározott személyekhez, hanem bárkire lesújt, aki valamilyen megbabonázott helyszínnel vagy tárggyal kapcsolatba kerül, vagy valamilyen rontással sújtott családba születik le. Számos eset ismert, például megbabonázott házakról, kocsikról, hajókról, amelyek a velük kapcsolatba kerülőkre balszerencsét és pusztulást hoznak. Ezek a beszámolók cáfolhatatlanok – kivéve persze, ha az ember azért tagadja őket, mert nincs kedve a kellemetlen valósággal szembenézni. Ami – önmagában is egyfajta átok…

Történelmünk során a hívek tömege számtalan védekezési formát ismert az átkok és rontások ellen: bűvös amuletteket, varázsigéket vagy éppen olyan módszereket, amely révén az átok visszaszáll arra, aki elszórta.



Az átkozás mozdulatsora

1) “Az átkozódó kézmozdulat egy speciális tartásforma: a hozzáértő, eleve kifeszített 5 ujjal átkoz, és a tenyere közepéből ... A másik kezével pedig "leföldeli" magát, hogy a visszapattanó negatív energiákat levezesse magáról...”

2) “Az átokvetéshez alkalmazd a hatalom kezének mozdulatát: nyújtsd előre bal karod, kezed szorítsd ökölbe, és mutató- és középső ujjad szegezd az áldozatodra. Ezután világosan és nyugodtan mondd el az átkot. Ahhoz, hogy az átok hasson, minden képességed be kell vented. Félő, hogy több napba telik, mire hatékonnyá tudod tenni a mágiát – s mennyit árthatnak neked ezek az energiák! Jól teszed, ha nem veted magad könnyedén a dolgokba! S az átok visszaüt, ha az illetőnek erős védelmezője van. Magadban kell tisztáznod, valóban megéri-e a kockázatot.”



Tehát ami a lényeg: az átok egy "információstruktúra csomag", amit az átkot vető a célpontra küld. Sok-sok (legalább 30-40 féle) szempont van, ami erősítheti vagy gyengítheti a megvalósuló hatást. Az egyik - és legfontosabb- csoport a küldés erőssége, a másik csoport a vétel (befogadás) képessége, azaz készsége. Minderről azért is írok, mert ezek nem csak az átoknál, hanem - természetesen - a pozitív,segítő ráhatásoknál is ugyanígy vannak. Elsőként az számit, hogy honnan és mekkora energiát mobilizálunk a struktúra életre-keltéséhez. Ez lehet fizikai, asztrális, mentális és kauzális, vagy ezek variációja. Második, hogy mennyire pontosan állítjuk össze a struktúrát. Van-e benne belső harmónia vagy nincs? A harmadik, hogy lezárjuk az energia utánpótlását vagy tovább tápláljuk, esetleg hónapokon (éveken) keresztül. A legdurvább, ha önállóvá tesszük, saját "energia generátorral" látjuk el, és intelligenciát is adunk neki.

Ezután lényeges, hogy melyik ponton illetve melyik pontokon hatunk a célszemélyre. Egy vagy több behatolási / kapcsolódási pontra küldjük a ráhatást. Ezalatt értem, hogy melyik síkokon és a síkokon belül melyik energetikai központokra hatunk. Mindeddig teljesen mindegy, hogy ki és milyen a célszemély.

Ezután további szempontokat vehetünk fel - még mindig az operátor szempontjából - attól függően, hogy mit tudunk a célszemélyről, ugyanis különböző tulajdonságainak ismeretében segíthetjük a beépülést, sőt rákapcsolhatjuk a célszemély saját energia ellátására. Bekapcsolhatunk más -segítő - személyeket is.



Régi idők rontásai


Ha valakitől valamit elloptak, akkor az ellopott dolog helyére nyomban öntsön három vödör vizet. A tolvajt egész életében rázni fogja a hideg.

Ha egy asszony nem akart az urával szerelmeskedni, akkor megetetett vele egy fekete tyúk taraját, ettől elment a kedve a házasélettől.

Ha egy asszony féltékeny, akkor így kötötte magához az urát: megleste, hova vizel a férje, utána annak közepébe beleszúrt egy gombostűt, ezek után már a férfinak nem volt kedve semmihez, és senkihez, de ha a nő ezt a tűt az ágyukba szúrta, akkor a férjének egyből visszajött a kedve...

A múlt falvaiban a legfontosabb kérdés egy "lányosháznal", hogy jó férjet találjanak a lányoknak, és ezért MINDENT megtettek...

A legendák szerint azok a férfiak, akiken ilyen rontásokat csináltak, azok teljesen begerjedtek, felment a lázuk, és egyfolytában csak a lányon járt az eszük, és mindenáron a lányhoz akartak menni, bármilyen csúnya, vagy szegény is volt az...

Ha egy fiút meg akartak rontani, akkor:

a lány a saját izzadságát felfogta, és egy pogácsába sütötte, és megetette a legénnyel

vagy a lány haját bele kell varrnia a fiú valamilyen ruhájába

vagy akit meg akartak rontani, akkor annak a keresztnevét viselő kilenc fejfáról éjszakának idején kilenc kis szikancsot (hegyes fadarabka) kell hozni, ezt a legény kilenc haja szálával elégették, és ezt a hamut a legény ételébe keverték

vagy a fekete tyúkot kicsontozták, és fasírtot sütöttek belőle, és azzal megetették a fiút

vagy vakondok vérét etették meg a fiúval

vagy egy fehér kan kutya mind a négy lábáról levágnak egy körmöt, ezeket tejben megfőzik, majd a tejből tésztát csinálnak és megetetik a fiúval

vagy a fiú bal lába nyomát napfelkelte előtt felszedték, és az ágy bal sarka alá elásták

vagy a bal keze középső ujjának a hegyét kereszt alakban bevágta, kilenc csepp vérét pogácsába megsütötte, és megetette a fiúval

vagy három fehér galamb máját, zúzáját, és vérét megsütötték, és valahogy a fiúval megetették



Ha valami öregasszony össze akart két fiatalt boronálni, így járt el: fiút szoptató asszonytól tejet vett, és pogácsába megetette mindkét féllel

vagy ha épp az ellenkezőjét akarja, hogy két szerelmest elrontson egymástól: egy halott állkendőjét ellopta, elégette, és pogácsába a hamut megsütötte, és megetette a fiúval, és a lánnyal is.



Persze azért van védelem, vagy menekvés a rontásból:

Ha valakit megrontottak, és ki akart gyógyulni, akkor kilenc barázdából, kilenc féle fűből fürdőt készítettek, és kilenc napig mindennap abban kellett megfürdenie.

A lakodalom reggelén nyoszolyólány levágott egy tincset a vőlegény hajábol, és elvitte a lányos házhoz, ahol a menyasszony hajából ugyancsak levágott a nyoszolyólánya, összekeverték a hajakat, és ezzel füstölték meg őket, hogy ne fogjon rajtuk a rontás.

A csecsemőt bölcsőbe tették, a bölcsőt (gyerekestől) lábbal fordították az ajtó felé, így a szellemek nem ronthatták meg.

Hogy ne verjék szemmel a pulyát, első látogatáskor arcon köpdösik a gyereket, majd minden látogatáskor meg kell szorítani az orrát.

Ha a gyerek rontástól lett beteg, akkor az ingét a küszöbre kellett tenni, s a balta fokával össze vissza vágni, a rontó kék-zöld lesz tőle, de bele is halhat!
Köszöntő
Figyelmeztetés
Az oldal felnőtt tartalommal bír, ezért csak saját felelősségedre böngéssz az irományok között, nehogy megsérüljön a lelked! :)

eligazító

az oldal
Nyitás: 2008. okt.
Admin: angel8
× még több oldal info ×
Böngésző: MF
Mail: katt ide
Buttonom:
[több]

bölcsesség


[Made on a Mac | angel8 © 2006 - 2010]