Útmutató
Lord Alfred Tennyson:
Shalott kisasszonya
(részlet)

S mindazt, mi tükrében lebeg, szövétnekében őrzi meg: gyakran, mikor más szendereg, temetni indult bús sereg tartott Camelotba. S máskor magasban járt a Hold, tükrébe ifjú pár hatolt, „Emészt világom árnya” szólt Shalott kisasszonya.
[tovább]

üzenőfal

On-line lelkek

lélek olvassa a lapot.



Örökös éhség

Örökös éhség

 

Főszereplők: Harry Potter és Rubeus Hagrid

Kategória: slash, PWP

Műfaj: egyperces

Korhatár: +18 év!!!

Figyelmeztetés: homoerotikus felnőtt tartalom, trágár szóhasználat, cseppnyi perverzió – hehehe xD

 

            Harry Potter türelmetlenül mászkált Hagrid kunyhójában. Az óriás elgondolkodva nézett maga elé, aztán hetedéves kis barátját kezdte figyelni.

- Harry… A végén ösvényt taposol a szőnyegembe – dörmögte halkan.

- Nem érdekel a szőnyeged, Hagrid. Inkább válaszolj már a kérdésemre! Kedvelsz annyira, hogy seggbe dugj?

- De miért pont én, Harry? Keress egy méretben hozzád illő barátot erre a célra…

- De azok semmit sem tudnak! Én azt akarom, hogy igazán megrakjanak. Benne vagy a dologban, vagy nem? Tudom, hogy mitől szelídült meg Csikócsőr… - morogta vidoran Harry. Hagrid megrándult, aztán lassan felemelkedett a székéről.

- Rendben, de én előre szóltam. Úgy fogsz vonyítani, mint Agyar a holdtalan éjszakákon – állt meg a fél méterrel alacsonyabb kamasz előtt.

- Remek. - Harry elvigyorodott, aztán gyorsan ledobta magáról a talárját, letépte az ingjét, megszabadult a cipőjétől és a nadrágjától. Vagy száznyolcvanöt centire nőtt a nyáron, kipróbált egyet s mást, mire összeszedte a bátorságát, hogy Hagrid elé álljon a kérésével.

Bármi áron ki akarta elégíteni a kíváncsiságát, és a hormonjai okozta éhséget. Pillanatok alatt megvált minden zavaró ruhadarabjától, és meztelenül, merevedő farokkal állt az óriás előtt.

Hagrid huncutul mosolyogva végignézett a fiún, és nyugtázta, hogy Potter farka akkora, mint az ő középső ujja. Eltette a teáskrigliket az asztalról, aztán kioldotta a derékszíját, kigombolta a nadrágját, hagyva, hogy az a bokájáig szaladjon. Hagrid hímtagja a combja közepéig ért, s még nem ébredt öntudatra! Harry odalépett a férfihoz, és határozottan megsimogatta az óriás legnagyobb erényét, amitől elképesztő gyorsasággal növekedni és merevedni kezdett. Hozzáértő mozdulatokkal húzogatta a bőrt a férfiasságon, Hagrid artikulálatlanul morgott és dörmögött.

- Hasalj az asztalra, Harry – nyögte ki végül érthetően is. A griffendéles diadalittas vigyorral ment oda a konyhaasztalhoz, és hasalt rá. Az egyik lábát felhúzta maga mellé az asztallapra, hogy Hagrid könnyebben hozzáférjen. Eközben a vadőr álló farokkal odalépett az egyik polchoz, és leemelt róla egy kisebb bödönt, amibe belemártotta az ujjait, és először végigkente a saját kéjdorongját, aztán Harry ánuszát is.

Potter izgatottságtól remegő szájjal nézett vissza a háta mögött, amikor megérezte, hogy a lyuka körül motoznak. Hagrid elsőként csak a síkosított mutatóujját fúrta a fiúba. Szépen, lassan, hogy valamelyest kitáguljon a nagy rohamra. Harry kéjesen felnyögött.

Amikor az óriás egy ujjal már könnyedén ki-bejárt a fiúba, akkor a középső ujját is bevetette, és úgy gyakorolt tovább, míg bal markával saját magát szórakoztatta. A kétujjas figura alatt Harry hangosan nyögdécselt, és izgágán mocorgott. Igyekezett minél nagyobb terpeszbe feküdni az asztalra.

- Bírod még? – kérdezte Hagrid rekedt hangon.

- Nagyon jó vagy, Hagrid – vigyorgott Harry két nyögés között.

- Akkor most figyelj – morogta a vadőr, aztán kihúzta az ujjait, és hatalmas farkát Harry lyukához illesztette. Potter felüvöltött, ahogy az óriás centiről centire mélyebbre nyomakodott a testében. Ráérősen, fokozatosan töltötte be szűk rését. A griffendéles szinte az asztalt kaparta a fájdalomtól, hiába vazelinezték halálra a seggét. Úgy érezte, karóba húzzák, és menthetetlenül szétszakad a teste. – Nagyon fáj?

- Nem, csináld!

- Biztos? Szétrepedtél… Kicsit vérzel is… - fúrta mélyebbre hímtagját a kamaszba. Eszméletlenül, kínzóan forró volt és szűk; pont olyan, amilyenre mindig vágyott.

- Gyorsabban csináld, Hagrid – vonyította Harry. Hagrid vigyorgott, aztán tövig tolta magát a fiúba, majd villámgyorsan kihúzta, majd újra be. Az égető fájdalom pillanatok alatt felülmúlhatatlan gyönyörre változott. Potter úgy kitolta a hátsóját, ahogy csak bírta, hogy az óriás minél jobban birtokba tudja venni.

A vadőr szorosan markolta a fiú derekát, és olyan feszes ütemben dugta, mintha ő is egy energikus kamasz lett volna. Amikor Potterbe élvezett, Harry is felüvöltött. Részben azért, mert ő is elment, és összekente a hasa alatt az asztalt, másfelől pedig azért, mert úgy érezte magát, mint aki nagy adag sperma-beöntést kapott. Félájultan tette le a fejét a viseltes asztallapra. Hagrid lihegve húzta ki alkarnyi farkát a griffendélesből, majd a seggéhez hajolt, és megnézte a sérülést.

- Szerintem ezt össze kéne varratni, Harry… Vérzel - morogta.

- Nem baj…

- Talán mégsem kellett volna…

- Ugyan már… Te kellesz nekem, Hagrid… Amint kiveszik majd a varratokat, visszajövök…

 

 

By: angel8

Köszöntő
Figyelmeztetés
Az oldal felnőtt tartalommal bír, ezért csak saját felelősségedre böngéssz az irományok között, nehogy megsérüljön a lelked! :)

eligazító

az oldal
Nyitás: 2008. okt.
Admin: angel8
× még több oldal info ×
Böngésző: MF
Mail: katt ide
Buttonom:
[több]

bölcsesség


[Made on a Mac | angel8 © 2006 - 2010]