Útmutató
Lord Alfred Tennyson:
Shalott kisasszonya
(részlet)

S mindazt, mi tükrében lebeg, szövétnekében őrzi meg: gyakran, mikor más szendereg, temetni indult bús sereg tartott Camelotba. S máskor magasban járt a Hold, tükrébe ifjú pár hatolt, „Emészt világom árnya” szólt Shalott kisasszonya.
[tovább]

üzenőfal

On-line lelkek

lélek olvassa a lapot.



Most jó

Most jó

 

Szereplők: Perselus Piton és Remus Lupin

Tartalom: ágyjelenet (slash-utalás)

Kategória: általános, romantikus?

Műfaj: egyperces, songfic (Unique: Végtelen álom)

Korhatár: nem korhatáros

 

Perselus az oldalára fordult, és a neki háttal fekvő Lupint kezdte figyelni. Nézte a háta ívét, a kilátszó bordáit, a sápatag bőrét. Az alvó férfiéhoz igazította saját lélegzését, hogy egyszerre emelkedjen és süllyedjen mellkasuk. Legszívesebben felrázta volna Remust, hogy ne aludjon, beszéljen, morogjon, szeressen – mégsem vitte rá a lélek. Telihold közelgett, ilyenkor mindig sokkal fáradtabb és esendőbb volt a másik.

És egyébként is, most jó volt így. Csendben, félálomban, az ágyban. Lupin halkan szuszogni kezdett, amit Piton sejtelmesen megmosolygott. Szerette ezt a békés, elégedett szuszogást. Valahogy hozzátartozott a titkos randevúk mámorához.

Szerette a férfit. Sosem mondta volna ki nyíltan, ahhoz gyáva volt, s megtanították neki az évek, hogy mélyen hallgasson arról, amit a szívében hordoz.

Nem mondta Remusnak, hogy szereti – de tudta, hogy Lupin érezte és értette a szeme csillogását. Nem kellettek a felesleges szavak. Jó volt ez így, körítés és mellébeszélés nélkül.

Remus álmában felhorkantott, majd megfordult. Perselus derekára csapta jobb karját, aztán hozzásimult az ébren fekvőhöz. Piton magukra húzta a takarót, és igyekezett elhessegetni a gondolatot, hogy semmi sem tart örökké.

Ő néhány boldog évvel is kiegyezett volna. Élhetnének csendben, nyugalomban, elbújva a világ elől. Tudta, hogy lehetetlen vágy ez, a háború kellős közepén, de már csak ez maradt neki. Utolsó reményként, utolsó mentsvárként. A ritka randevúk, és soha be nem teljesülő vágyak, az utolsó csókok ereje, amelyek békéről és új horizontokról suttogtak, megint visszhangozni kezdtek a fejében.

Perselus még akkor is mosolygott, amikor végre elnyomta az álom.

 

 

By: angel8

 

Köszöntő
Figyelmeztetés
Az oldal felnőtt tartalommal bír, ezért csak saját felelősségedre böngéssz az irományok között, nehogy megsérüljön a lelked! :)

eligazító

az oldal
Nyitás: 2008. okt.
Admin: angel8
× még több oldal info ×
Böngésző: MF
Mail: katt ide
Buttonom:
[több]

bölcsesség


[Made on a Mac | angel8 © 2006 - 2010]