Útmutató
Lord Alfred Tennyson:
Shalott kisasszonya
(részlet)

S mindazt, mi tükrében lebeg, szövétnekében őrzi meg: gyakran, mikor más szendereg, temetni indult bús sereg tartott Camelotba. S máskor magasban járt a Hold, tükrébe ifjú pár hatolt, „Emészt világom árnya” szólt Shalott kisasszonya.
[tovább]

üzenőfal

On-line lelkek

lélek olvassa a lapot.



Kis

Kis, könyvtári titkok - 3. rész

 

Piton, mintha könyvből olvasott volna; olyan mélyen látott Granger elméjébe. Felzaklatta, amit látott, megérzett. Granger AKARJA őt… Granger ŐT akarja… Hihetetlen… Elképzelhetetlen… Granger? Az a kis eminens, griffendéles bestia… Ha mindazt megtehetné, amit előző éjjel elképzelt a csitrivel…

 

Hermione azon kapta magát, hogy keze-lába reszket attól, ahogy a férfi ránéz. Csak érezhetné azt a szenvedélyt, a kéjt; amit Piton szeme ígér… Bármit megtett volna azért, hogy a tanára a karjaiba vegye.

Piton elvigyorodott, aztán az orra alatt elmormolt egy álom-bűbájt; ami Lunát hirtelen álomba lökte. Hermione szeme egyszerre lángolt a vágytól, és dühtől; hogy a férfi ilyen egyszerű módszerrel kiiktatta barátnőjét. Simogatása alatt a szőke lány elszenderedett.

-Ezt mégis miért csinálta? – ült fel az alvó Luna mellől. Szeme szikrákat szórt, de nemcsak a haragtól.

-Pontosan tudja maga is… - mondta rekedten a férfi, és felállt, megragadta a félmeztelen griffendéles karját, felállítva a lányt. Ő maga visszaült a karosszékbe, ölébe húzta a diákját. Hermione kipirult arccal pihegett a karjaiban, ahogy Piton remélte. Kezeivel szorosan magára húzta a lányt, fogva Granger derekát, és combját; nehogy eszébe jusson mégiscsak elmenekülni a lánynak.

-Semmit a kéznek… Szégyellheti magát… - fordította el arcát erényesen Hermione. Nem akart a férfira nézni, mert pontosan tudta, mi következik, ha megteszi.

Piton halkan felnevetett, aztán nem zavartatva magát, ha lehet – még közelebb húzta magához a lány testét. Szenvedélyesen csókolgatni kezdte Granger nyakát. Amikor Hermi megérezte a férfi puha, mohó száját magán, önkéntelenül is felnyögött. Milyen finom… Milyen meleg érintés…

-Inkább maga szégyellje el magát! – vigyorgott el Piton a lány nyöszörgését tapasztalva. – Fél méterre alszik a barátnője, azonban maga mással játszadozik…

-Az ki van zárva – fordította még inkább el fejét Hermi. Szeme és teste azonban már nem voltak szövetségei. Elárulta őt minden porcikája. Úgy reszketett a tanára ölében, mintha mindig róla álmodott volna.

Piton csak vigyorgott, aztán elkapta a lány állát, és visszafordította arcát – hogy tökéletesen láthassa reakcióit.

-Dehogy van kizárva… A maga hibája, Ms Granger, hogy elvesztettem a fejem… Hát most viselje el a következményeit - suttogta alig hallhatóan Piton, aztán mohón megcsókolta a griffendélest. Hermione reszketve adta meg magát a férfi sokat követelő szájának. Szinte fulladozva váltak el ajkaik, hogy újabb rohamra induljanak később.

Piton ajka lejjebb csúszott a lány nyakára, majd vállára. Kezével birtokba vette diákja melleit. Mennyire várta már ezt a pillanatot… Granger fehér kis halmai pont az ő tenyerébe illettek. A lány elárulva magát ismét felnyögött, és kissé hátrahajtotta a fejét. Alig kapott levegőt, pedig igyekezett orrán- száján oxigénhez jutni. A férfi teljesen elbolondította. Határozott mozdulatai és csókjai tűréshatára széléig hajszolták. Mélyebben a férfi lágyékára ült, bal térdét Piton combja mellé préselve a karosszék bársonyára. Már minden porcikája forró kíntól égett, legszívesebben letépte volna magáról a bugyit, hogy rögtön a férfié lehessen – ám ereje a kivitelezéshez nem maradt. Minden energiáját felemésztette, hogy kapaszkodott a férfi vállában, és igyekezett ésszel felfogni Piton kényeztetését és a valóságot.

A tanárnak hatalmas önbizalmat adott, hogy Granger nem átkozta porrá határozott viselkedése végett. Ő sem igazán értette, mi ütött belé – ám a lány kéjéhes nyöszörgése minden etikai kérdésére válaszolt. Ostoba lenne kihagyni egy ilyen kínálkozó alkalmat… Szégyent hozna a Mardekárra, ha veszni hagyná Granger vonzalmát…

Sokat sejtetően simogatni kezdte a lány combját, miközben szájával becézgette a lány melleit. Amikor hasonlóképpen a lányba harapott, ahogy Hermione tette Lunával – a diákja halkan felnyögött. Piton a lány mellei közé vigyorgott, aztán tovább játszadozott velük. Érezte, hogy szinte szétfeszíti a kín, amit Granger mocorgása okoz az ölében.

Kezeivel egyszerűen letépte a lányról a bugyit, hogy ujjai akadálymentes bebocsátást nyerjenek Hermione nedves édenébe. A griffendéles szinte a tanára karjába ájult, mikor megérezte magában a férfi ujjait. Piton édes percekig játszadozott a lánnyal, aztán egyszer csak abbahagyta.

Abbahagyott minden csókot, becézgetést; csak bal karjával tartotta a lányt, nehogy az leessen öléből. Szeméből gúnyos szikrák pattogtak.

Hermione egy pillanatig nem értett semmit, aztán rájött, hogy a férfi egyszerűen csak vissza akarta adni a kölcsönt. Piton gúnyosan vigyorgott, noha lágyéka szinte tüzet fogott. Hermione elvigyorodott, aztán oldalra fordította a fejét – és kacéran a férfira nevetett.

-Ez finom volt, csak kevés… Nagyon kevés… - azzal puha csókokkal borította be a férfi homlokát, szemhéját, majd száját. Mohón Piton szájába fúrta a nyelvét, és hagyta, hogy a tanár dühösen visszacsókoljon.

-Pedig semmi többet nem kap tőlem, Granger - morgott Piton, ám lágyéka mást súgott. Hermione kihívóan simogatni kezdte a férfi mellkasát.

-Valóban?

-Nem érdemel mást, csak hogy játszanak magával… Ahogy maga is tette velem - mondta rekedten a férfi, és megpróbálta felállítani magáról a lányt. Hermione azonban erősen a férfiba kapaszkodott, és szorosan Pitonra ült. Mikor Piton ellenkezése megtört, szelíden cirógatni kezdte a nadrágon keresztül is forró, merev férfiasságot.

-Akkor eddig tekintsük döntetlennek a harcot - suttogta halkan Hermione, majd határozottan elkezdte kigombolni a férfi nadrágját. Óvatosan lehúzta a cipzárat, aztán reszkető kezét Piton alsónadrágjába mélyesztette. Mardekár büszkesége az égig meredt. Piton sokatmondóan felnyögött. – Mit szólna még egy utolsó, kis csatához? – csókolta röviden szájon a tanárát Hermione. Fogalma sem volt, honnan veszi a bátorságot; csak kínzó vágya hajtotta előre. Piton felnevetett. – Azt sem bánnám, ha a végén maga győzne, professzor… - suttogta a férfi fülébe.

Erre Piton végérvényesen vérszemet kapott, és magára rántotta a lányt. Diadalmasan érezte, ahogy húsa Granger teljes egészét betöltötte. Hermione boldogan felnyögött, és mozogni kezdett a férfin. Piton csak félig lehunyt szemmel, a háttámlának dőlve igyekezett túlélni a lány szilajságát. Lehet, hogy a fiatal lányok már túl sokat akarnak… Túl sokat várnak az idősektől… Néhány kemény lökése megzabolázta Hermione vágyát, és szelídebb vizek felé terelte. Fejét kábán Piton vállára hajtotta, és még úgy vonaglottak néhányat. A férfi lassan engedett a végtelen nyugalom hívásának, és átadta magát kielégülésének.

Hermione csak boldogan térdepelt a férfin, a vállán pihegett, és próbált levegőhöz jutni. Piton szerencsére szorosan fogta, nehogy leszédüljön róla. Agya teljesen kiürült, nem tudott értelmesen gondolkodni. Fogalma sem volt, hogy mit kellene tennie még. Talán mondhatna valamit… Mire kissé felemelte a fejét, hogy a férfi szemébe nézzen; Piton gyengéden megcsókolta őt. Ez egyáltalán nem hasonlított a korábbi, csupa vad és szenvedélyes csókhoz. Ez óvó és végtelenül szelíd volt. Piton még mindig ölelte a lányt, így az nem tudott lemászni róla.

-De ettől nem fogok kivételezni magával az órákon, Ms Granger - mosolyodott el kissé gúnyosan a férfi, aztán ismét a vállára vonta a lány fejét. Még szerette volna érezni egy kicsit Granger heves szívdobogását a mellkasán.

-Nem is várom el. Azt hiszem, nincs szükségem a kivételezésére - sóhajtott kábán Hermione. Lehunyta szemét, és ábrándos mosolyát a férfi hajába rejtette.

-Nem tud szépen veszíteni, ugye, Granger? – kérdezte vigyorogva a férfi.

-Drága professzorom, hogyan lehetne ennél szebben veszíteni? – kérdezett vissza csipkelődve Hermione. Piton halkan felnevetett; ez ismeretlen volt a lány számára. Ráncai ellágyultak a szája körül. Hermione elbűvölve figyelte a jelenséget.

-Én azért tudnék még tippet adni… - mondta titokzatosan a tanár.

-Szeretek tanulni, szóval csak elő a farbával - nevetett fel Piton hajába merülve Hermione. – De mi legyen Lunával?

-Ne aggódjon, Granger… Öreg Piton, nem vén Piton… Csak elbírok két nimfával is…

 

 

Köszöntő
Figyelmeztetés
Az oldal felnőtt tartalommal bír, ezért csak saját felelősségedre böngéssz az irományok között, nehogy megsérüljön a lelked! :)

eligazító

az oldal
Nyitás: 2008. okt.
Admin: angel8
× még több oldal info ×
Böngésző: MF
Mail: katt ide
Buttonom:
[több]

bölcsesség


[Made on a Mac | angel8 © 2006 - 2010]