Útmutató
Lord Alfred Tennyson:
Shalott kisasszonya
(részlet)

S mindazt, mi tükrében lebeg, szövétnekében őrzi meg: gyakran, mikor más szendereg, temetni indult bús sereg tartott Camelotba. S máskor magasban járt a Hold, tükrébe ifjú pár hatolt, „Emészt világom árnya” szólt Shalott kisasszonya.
[tovább]

üzenőfal

On-line lelkek

lélek olvassa a lapot.



Emlékek

Emlékek

 

Szereplők: Hermione Granger és Draco Malfoy

Tartalom: Egy viszontlátás öröme :)

Kategória: romantikus

Műfaj: egyperces, songfic (Within Temptation: Memories)

Korhatár: nem korhatáros

Egyéb megjegyzések: nagyon meglepő, ezen írásom sem kapcsolódik a JKR által írt HP7. kötet tartalmához… (nem is tudom, miért) xD

 

Hermione Granger szomorúan nézett ki a roxforti könyvtár egyik ablakán. Tíz év telt el azóta, hogy utoljára látta őt, és ma… Ma az iskolába látogat. Az egyik percben még repesett a szíve az örömtől, és a várakozástól, a másikban már összeszorult, és alig hagyta levegőhöz jutni. Talán nem is találkoznak, míg a férfi a hivatalos, vagy nem annyira hivatalos ügyeit intézi.

Elhúzta a száját, majd visszafordult az asztalához, és beletemetkezett az újonnan érkezett könyvek katalogizálásába. Nem is akart Draco Malfoyra gondolni. Ami volt, már úgy is elmúlt. Eldöntötte, hogy még csak esélyt sem ad magának, és még az ebédszünetet is a könyvtárban tölti, inkább elbújik az irodájában, semmint akarva-akaratlan összefusson a szőke férfival.

Alig telt el néhány perc, valaki óvatosan lenyomta a kilincset, és hangtalanul belépett az irodájába. Hermione mindössze a szeme sarkából látta az illetőt.

- Hétfő délelőtt nincs olvasótermi kölcsönzés – morogta a boszorkány, fel sem nézve az asztaláról.

- Nem kölcsönözni szeretnék – szólalt meg egy ismerős hang. Hermione úgy fordult meg, hogy belereccsent a nyaka. Felszisszenve kapott a tarkójához, miközben a látogatójára emelte tekintetét. A sokszor átkozott, majd megsiratott Draco Malfoy állt az ajtónak támaszkodva. A tekintetében titokzatos lángocska égett. – Szóval itt rejtegeted magad, Granger?

- Nem tanítottak meg kopogni?

- Ugyan megtanítottak kopogni, csak nem élek minden tudással, amit belém sulykoltak…

- Semmit sem változtál.

- Miért? Te változtál valamicskét?

- Mit érdekel? Ne foglalkozz velem! – morgott Hermione.

- Ne morgolódj, ez nem illik hozzád.

- Te már csak tudod, hogy mi illik hozzám, igaz?!

- Azt hittem, örülsz majd nekem.

- Tévedtél, Malfoy – fonta keresztbe karjait a könyvtáros. Már pusztán dacból sem fog lelkesedni a szőkének, pedig igazából érdekelte volna, miért is látogatta meg annyi év után. Draco egy pillanatig kifürkészhetetlenül állt, aztán határozott léptekkel odament a nőhöz, és elkapta a derekát. – Azonnal engedj el!

- Eszemben sincs.

- Akkor sikítok!

- Ne fenyegess, azt nem szeretem.

- Én pedig azt nem szeretem, ha olyan ölelgetnek, akiknek semmi joguk hozzá…

- Tehát nincs jogom megölelni téged? – nevetett fel halkan Malfoy. Hermione összehúzta a szemöldökét, és durcás arcot vágott.

- Nincs.

- Ó, akkor ez sem fog tetszeni… - somolygott Draco, aztán szenvedélyesen megcsókolta a régi szerelmét. Granger kis híján összerogyott a váratlan, ámde áhított csóktól. Ha a férfi nem tartja szorosan, a lába elé csuklott volna.

- Mit akarsz tőlem valójában, Malfoy? – kérdezte halkan Hermione, miután elváltak ajkaik.

- Azt pontosan tudod…

- És a feleséged?

- Elváltam Pansytól.

 

By: angel8

 

 

 

Köszöntő
Figyelmeztetés
Az oldal felnőtt tartalommal bír, ezért csak saját felelősségedre böngéssz az irományok között, nehogy megsérüljön a lelked! :)

eligazító

az oldal
Nyitás: 2008. okt.
Admin: angel8
× még több oldal info ×
Böngésző: MF
Mail: katt ide
Buttonom:
[több]

bölcsesség


[Made on a Mac | angel8 © 2006 - 2010]