Útmutató
Lord Alfred Tennyson:
Shalott kisasszonya
(részlet)

S mindazt, mi tükrében lebeg, szövétnekében őrzi meg: gyakran, mikor más szendereg, temetni indult bús sereg tartott Camelotba. S máskor magasban járt a Hold, tükrébe ifjú pár hatolt, „Emészt világom árnya” szólt Shalott kisasszonya.
[tovább]

üzenőfal

On-line lelkek

lélek olvassa a lapot.



Egy új szövetség

Egy új szövetség

 

Szereplők: Sirius Black, Remus Lupin

Tartalom: az ifjú Remus Lupin elárulja féltett titkát a barátjának.

Helyszín: Roxfort, a Tekergők fénykorában

Kategória: általános, slashi?

Műfaj: egyperces

Korhatár: +16 (talán)

 

- Menj innen, Sirius! - lökte meg a barátját Lupin. Mindenképpen arra akarta kényszeríteni, hogy Black végre ráunjon a gyerekes huzavonára, bemosson neki egyet, aztán otthagyja. Azonban a forró fejű Sirius Black most egyáltalán viselkedett lobbanékonyan.

- Dehogy megyek! – szólalt meg némi hallgatás után.

- Térj már észre, és húzd el a csíkot! Egyedül akarok lenni!

- A fenéket akarsz egyedül lenni, Remus. Látom rajtad, látom a szemeden, hogy semmire sem vágysz jobban, mint… - Sirius meg akarta ölelni az alacsonyabb, sápadtabb, véznább griffendélest, azonban Lupin lefogta a fiú kezét.

- Hát nem érted? Most nem viccelek! Tényleg vérfarkas vagyok! Minden teliholdkor átváltozom, és undorító, gyűlöletes dolgokat művelek… Menj, és olvasd el a SVK-könyvből, amit tudni kell a fajtámról!

- Én mindent tudok rólad, amit kell, Remus.

- Akár meg is haraphatnálak?

- Ó, megtennéd? Megköszönném, hidd el. Legalább lenne még egy megoldatlan közös ügyünk – mosolyodott el Sirius titokzatosan.

- Miért nem veszel komolyan engem? – kérdezte fáradtan Remus, aztán lehuppant az egyik könyvtári díványra.

- Sosem vettelek ennél komolyabban. Értem, amit mondasz, de nem érdekel. Engem nem zavar, hogy vérfarkas vagy. Nem félek tőled, mert tudom, hogy úgy sem tudnál bántani szándékosan – ült le a barátja mellé Black. – Elmondtad már Jamesnek?

- Nem, még nem… Veled akartam kezdeni, mert… fontos a véleményed... a reakciód, mert…

- Mert szeretsz. Tudom.

- Honnan?

- Mert jól ismerlek.

- És most mi lesz? – kérdezte halkan Lupin. Alig mert Sirius szemébe nézni, mert rettentően félt, hogy valami olyasmit fog benne látni, amit nem tudna elviselni. Közönyt, elutasítást.

Black viszont gúnyosan elmosolyodott, aztán a dívány párnáira lökte a barátját.

- Most megcsókollak, te sápkóros – azzal tényleg Remus fölé hajolt, és gyengéd csókot nyomott a vérfarkas szájára. – Én sem úgy szeretlek, mint a testvéremet. Ez sokkal mélyebb, és bonyolultabb…

- Tudom – mosolyodott el Lupin is, megcirógatta Sirius nyakát, aztán összeszedte minden bátorságát, hogy visszacsókoljon. Ahogy összeért az ajkuk, már tudta, új varázslat köti őket össze. Mindörökre.

 

By: angel8

 

 

 

 

 

 

Köszöntő
Figyelmeztetés
Az oldal felnőtt tartalommal bír, ezért csak saját felelősségedre böngéssz az irományok között, nehogy megsérüljön a lelked! :)

eligazító

az oldal
Nyitás: 2008. okt.
Admin: angel8
× még több oldal info ×
Böngésző: MF
Mail: katt ide
Buttonom:
[több]

bölcsesség


[Made on a Mac | angel8 © 2006 - 2010]