Útmutató
Lord Alfred Tennyson:
Shalott kisasszonya
(részlet)

S mindazt, mi tükrében lebeg, szövétnekében őrzi meg: gyakran, mikor más szendereg, temetni indult bús sereg tartott Camelotba. S máskor magasban járt a Hold, tükrébe ifjú pár hatolt, „Emészt világom árnya” szólt Shalott kisasszonya.
[tovább]

üzenőfal

On-line lelkek

lélek olvassa a lapot.



Betöltetlen űr

Betöltetlen űr

 

Szereplők: Perselus Piton, és Lucius Malfoy.

Tartalom: ágyjelenet – de nem igazán korhatáros…

Kategória: slash háttér, általános.

Műfaj: egyperces.

Megjegyzések: a történet a JKR által írt 6. kötet után játszódik.

 

×××

 

Piton elégedetten nézte a plafont. Az ágyában feküdt, mellette Lucius hortyogott. Egy évet kellett várnia, hogy ismét élvezhesse a titkos együttléteket. De végre Lucius kiszabadult a börtönből, és második útja hozzá vezetett…

Piton felsóhajtott, aztán megcirógatta a szőke férfi tincseit. Malfoy halványan elmosolyodott, aztán elfordult, és békésen aludt tovább.

Perselus az oldalára fordult, majd Luciusban kezdett gyönyörködni. Nagyon hosszan és kínkeservesen telt el azaz év, amíg nem érezhette a férfit. Gyerekkoruk ragaszkodása, kamaszkoruk szenvedélye, és az azóta eltelt tizenöt év megszokása szoros szövetségbe kovácsolta őket. Ez már több volt, mint szerelem, vagy barátság. A túl heves érzések lecsillapodtak, a világmegváltó tervek megszürkültek – már csak ez a megmagyarázhatatlan ragaszkodás maradt.

Lucius hátizmai elernyedtek, amikor Piton végigsimított rajtuk. Tizenkét hónap magány, tizenkét hónap betöltetlen űr… Perselus halvány csókot lehelt az alvó férfi hátára. De most végre együtt lehettek, végre szerethették egymást.

Piton elmosolyodott a saját szentimentalizmusán. Lucius felriadt, és zavartan nézett körül a szobában.

- Hol vagyok? – motyogott maga elé.

- A Fonó soron… Nálam – sóhajtott Piton.

- Merlinre, elaludtunk – morgott Lucius, aztán mégis hátradőlt a párnákra. Piton nem javította ki, hogy csak a másik aludt el, ő maga le sem hunyta a szemét. Malfoy oldalra fordította a fejét, majd elvigyorodott. – Narcissa dühös lesz, amiért nem értem haza vacsorára…

- Majd kiengeszteled – mosolygott Piton gúnyosan. – Az ilyen közjátékok miatt nem nősültem meg…

- Ugyan már, Perselus. Te miattam nem nősültél meg – helyesbített Lucius. – És ezt nagyon jól tetted… Nincs szükségünk még egy hisztérikára…

Mindketten nevettek, aztán Lucius rágördült Perselusra, és szenvedélyesen megcsókolta a férfit. Piton kedvtelve viszonozta a csókot. Hosszú percekig nem tudtak, és nem is akartak elszakadni a másik szájától. A borzongató, a jól ismert mámor lassan ismét betöltötte mindkettejük lelkét. Már nem fájt annyira a magány, már nem is volt olyan betöltetlen az űr… Amikor Lucius belecsókolt Piton nyakába, a sötét hajú férfi rekedten felnyögött. Tudta, hogy képes volna a szőke nélkül élni, tudna nélküle felkelni és lefeküdni nap, mint nap; csak értelmetlen volna úgy vegetálni. Lucius csókjával, és ismerős mozdulataival mindent könnyebb volt elviselni. Vágytól fűtve visszacsókolt, szinte beleharapott Malfoy szájába. Szerette birtokolni az aranyvérű férfit; de azt még jobban szerette, ha őt birtokolták…

Köszöntő
Figyelmeztetés
Az oldal felnőtt tartalommal bír, ezért csak saját felelősségedre böngéssz az irományok között, nehogy megsérüljön a lelked! :)

eligazító

az oldal
Nyitás: 2008. okt.
Admin: angel8
× még több oldal info ×
Böngésző: MF
Mail: katt ide
Buttonom:
[több]

bölcsesség


[Made on a Mac | angel8 © 2006 - 2010]