Útmutató
Lord Alfred Tennyson:
Shalott kisasszonya
(részlet)

S mindazt, mi tükrében lebeg, szövétnekében őrzi meg: gyakran, mikor más szendereg, temetni indult bús sereg tartott Camelotba. S máskor magasban járt a Hold, tükrébe ifjú pár hatolt, „Emészt világom árnya” szólt Shalott kisasszonya.
[tovább]

üzenőfal

On-line lelkek

lélek olvassa a lapot.



Báthory Erzsébet életéről


Báthory Erzsébet (Nyírbátor, 1560. augusztus 7. – Csejte, 1614. augusztus 21.) a történelmi Báthory család szülötte, akinek alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Habár a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre, a történetek még mindig negatív színben tüntetik fel alakját.

Apja Báthory György, anyjának testvére Báthory István fejedelem (1571-1575), aki később lengyel király lett (1575-1586). Báthory Erzsébet az ecsedi kastélyában töltötte gyermekkorát. Nádasdy Ferenc gróffal, aki nála öt évvel volt idősebb, tizenegy éves korában jegyezték el. 1575-ben lépnek frigyre, amire még II. Miksa császár is hivatalos volt, habár az út veszélyeire hivatkozva nem jött el. Nádasdy gróf feleségének a csejtei kastélyt és a körülötte lévő 12 falut adta nászajándékba, amelyek Pöstyén közelében terülnek el. 1602-től a Nádasdy család tulajdona, akkor sikerült teljesen megvásárolni. Erzsébet először Sárvárra került, ahol a Nádasdy családnak volt családi kastélya, majd ezután nemsokára Csejtére költöznek. Miközben Nádasdy Ferenc grófot – akit kegyetlensége és bátorsága miatt „Fekete Bégként” is emlegettek –a török ellen vívott csatározások kötötték le, Erzsébet sokat tartózkodott egyedül, magányos és zárkózott volt. Házasságukból öt gyermek fogant, akik közül kettő fiatalon meghalt. Férje 1604-ben halt meg Sárváron. Erzsébet ezután özvegyként élt.

Erzsébet alakját már férje életében is sötét homály övezte. Okkult tudományokról és megkínzott szolgálókról beszéltek. Ma a köztudatban leginkább az öregedés ellen folytatott praktikáiról ismert. Állítólag egyszer úgy megütött egy szolgálót, aki az úrnő haját fésülte és megrántotta, hogy annak kiserkent a vére és Erzsébet kezére fröccsent. Úgy látta, a bőre megszépült tőle. A fiatalság titkát keresve megölte a lányt és megfürdött a vérében. Később szüzek vérét vette, akiket a legalkalmasabbnak talált ilyen célra. Birtokán összegyűjtötte a szüzeket, megkorbácsolta, megcsonkította és megkínozta, majd a lábuknál fellógatva őket, vérüket vette. Állítólag ivott is a vérükből, kezdetben aranyserlegből, majd közvetlenül a testükből. Miután a környéken élő lányok elfogytak, kastélyában akadémiát létesített női szeretőjével és az ideküldött lányokkal hasonló módon végzett. Elfogatásáig hatszáznál is több lány életét oltotta ki. Emellett leszbikussága miatt általános utálat övezte, áldozatait gyakran erőszakolta meg, és a nekrofília sem állt messze tőle. Sőt.

Báthory Erzsébetet 1610. december 29-én tartóztatta le személyes ellensége Thurzó György nádor. A visszavonultan élő asszony ellen eljárást indítottak, aminek során a kínvallatás hatására szolgálói és komornái beismerő vallomást tettek. Az ő sorsuk a lefejezés lett egy héttel később. Testüket máglyán elégették. Nádasdy özvegyet élete végéig a csejtei várban tartották fogva befalazva. Perre és ítéletre nem került sor. Erzsébet itt halt meg 54 évesen elborult elmével 1614-ben.

Habár II. Mátyás király is szorgalmazta, szabályszerű perre nem került sor. Mivel bűnösségét sosem bizonyították, Erzsébet korai halála kapóra jött. Koncepciós perről beszélhetünk, hiszen tényleges tárgyalás nem volt, ítélet nem született. A vádat bizonyítottnak tekintették és a cáfoló iratokat meg sem vizsgálták. A váddal kapcsolatban technikai kétségek is felmerülnek. A több száz áldozat szinte lehetetlen, a hírhedt vérben fürdést pedig az emberi vér gyors alvadása kérdőjelezi meg erősen.

Gyanúra ad okot a Habsburg-udvar törekvése is, ami a Báthory-Nádasdy vagyon megszerzésre irányult. A per hiányára magyarázattal szolgálhat, hogy a kényes és távolról sem stabil belpolitikai helyzetet nem akarták egy prominens arisztokrata ellen irányult koncepciós perrel felborítani. Meg kell említeni Thurzó nádor személyét is. Az ő személyes ellenségeskedése is fűthette az Erzsébet elleni vádakat (Báthory Gábor, Erzsébet unokatestvére akkor erdélyi fejedelem volt). Lehet azonban, hogy neki is a vagyon megszerzésére fájt a foga.
/br> A történelemtudomány Erzsébetre ma már úgy tekint, mint aki semmivel nem volt kegyetlenebb, mint korának egyéb arisztokrata özvegyei.

Báthory Erzsébet ma is, mint valami vámpír, női Drakula él a köztudatban. Ihletet adott számos műnek, amik közül csak néhányat említünk:

- A svéd Bathory együttes róla vette át a nevét. - Dennis Báthory-Kitsz operát ír róla.

- A Diablo II c. számítógépes játék egyik küldetésének ihletője, ahol "The Countess" néven szerepel. - Az Ezt éld túl! / Stay Alive (USA - 2006) című film valamint játék is az őt körüllengő legenda alapján készült.

- Harry Kümel Vér az ajkon (1971) című filmje modern környezetbe helyezte a Báthory-mítoszt. A „véres grófnő”-t Delphine Seyrig játszotta. - Walerian Borowczyk Erkölcstelen mesék (1974) című filmjének egyik epizódjában Báthory Erzsébet a főszereplő. Alakját Paloma Picasso keltette életre.

- Brian Topping Bathory (2000) című filmjében Diane Witter alakította a csejtei vár úrnőjét. - Juraj Jakubisko Bathory (2007) című cseh–szlovák–angol–magyar koprodukciós filmjében Anna Friel játssza Erzsébet asszonyt. A filmet 2007 novemberében mutatják be Magyarországon.

- Donald F. Glut rendezte Blood Scarab (2007) című amerikai horror filmben Monique Parent játszotta Báthory Erzsébet asszonyt (Countess Elizabeth Bathory). A filmet Magyarországon még nem mutatták be.

Forrás: Wikipédia
Köszöntő
Figyelmeztetés
Az oldal felnőtt tartalommal bír, ezért csak saját felelősségedre böngéssz az irományok között, nehogy megsérüljön a lelked! :)

eligazító

az oldal
Nyitás: 2008. okt.
Admin: angel8
× még több oldal info ×
Böngésző: MF
Mail: katt ide
Buttonom:
[több]

bölcsesség


[Made on a Mac | angel8 © 2006 - 2010]