Abszintmámor

A bárban. A pultnál. Bárhol.
Megvárom, míg leigázol:
Illatod átjár, mint egy vad zene:
Pulzál bennem száz éves vér,
A lelkem is remeg bele.

Az ágyban. A kádban. Bárhol.
Megvárom, míg leigázol:
Kínomat elmossa ánizs ízed,
Naiv szívem összegyűröd,
És agyamat kifeszíted.

Bennem vagy. Itt. Most. Még. Bárhol.
Szeretem, hogy leigázol.
Esélyt adok uralni engem,
Sosem elég a mérgező varázsból –
El ne engedj, míg lélegzem!