appleegyéb

Munkahelyi aranyköpések / 8

Felveszem a telefont:
Én: Jó napot kívánok, iCentre ALLEE, miben tudok segíteni?
Női ügyfél köszönés nélkül: XY bent van ma?
Én: Igen.
Ügyfél: Adja át neki a telefont!
Én: Sajnos nem tudom, mivel éppen dolgozik.
Ügyfél: Akkor bemegyek.
Ügyfél rám csapja a telefont.
Én: Jaj, nem kérünk verést.

10 perc múlva én a kollégának: Egy őrült milf feléd tart.
Kolléga vigyorogva: Hol? Mikor? És a legfontosabb: sütit hoz?
Én: A telefonban zabos volt.
Kolléga: Zabos sütit?? WTF?
Én: NEM, az ügyfél volt zabos. Dühös. Felpaprikázott.
Kolléga: Nem kérek paprikás sütit… Ez olyan kalocsai dolog lehet…
Én: Egyszer tényleg el leszünk verve. 😦
(Egyébként egy órán belül kiderült, hogy az ügyfél csak elbúcsúzni jött, mert külföldre költözik.)

A raktárban kajálok, kolléga bejön, éppen telefonon egyeztet valamiről.
Kolléga: Igen, a kolléganő már összekészítette. Nagyon nagy doboz. Esetleg levigyük a parkolóba? Van ilyen… ZSÚRKOCSINK. Jó. Jó. Meg fogom találni. Viszlát.
Én: Zsúrkocsink? Hehehe.
Kolléga: Never endin’ party!
Én: A te dealered nyilván jobb.
Kolléga: Miért, mi ez a görgős szar?
Én: Molnárkocsi.
Kolléga: De nem is vagyunk molnárok, banyek.
Én nevetve: Igaz. Hívd nyugodtan zsúrkocsinak, én nem bánom…
Kolléga felkiált, aztán távozik: PARTY HARD!